Százhúszmillió hordó orosz olaj a tengereken, napi nyolcmillió a közel-keleti termelésből esett ki
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz energiapiaci feszültséget enyhíteni célzó intézkedések sorában a már tengeren lévő orosz olajra kivetett amerikai szankciók ideiglenes feloldása már nem az első a héten. Szerdán az amerikai kormány bejelentette, hogy 172 millió hordó olajat szabadít fel a stratégiai kőolajtartalékból. Ez a lépés része volt a 32 tagállamból álló Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szélesebb vállalásának, amely összesen 400 millió hordó olaj piacra dobásáról szól. A lépést az IEA a történelem legnagyobb stratégiai olajtartalék-felszabadításának nevezte. A csütörtöki washingtoni döntés pedig nagyjából 124 millió hordónyi orosz eredetű olajat érint, miközben a közel-keleti háborús helyzet miatt naponta 8 millió hordónyi nyersolaj kitermelése esik ki a láncból.
Százhúszmillió hordó kőolaj a tengereken, nyolcmillió hordó a termelésből esett ki
A lap összeállításában arról ír, hogy 2025 végén még több mint 185 millió hordó olaj hajózott a tengeren. A Centre for Research on Energy and Clean Air elemzése szerint az orosz olaj tengeren lévő mennyisége nagyjából 43-48 százalékkal nőtt 2025 augusztusa óta a hosszabb hajózási idő miatt, miközben a vásárlók bonyolult szankciókkal küzdenek.
A csütörtökön bejelentett amerikai döntés után most széles körben ismertetett adatok szerint jelenleg, március folyamán, nagyjából 124 millió hordó orosz eredetű úszik a tankerekben, főként Ázsiában. Ennek jelentős része lekötetlen, azaz a hajókat majd azokhoz a kirakodási célokhoz irányítják, amelyekkel az olaj eladója megállapodik az ügyletről, egy kisebb részük pedig már megállapodás alapján halad úti célja felé.
A tisztánlátást azonban nehezíti, hogy némi bizonytalanság van abban, hogy az átmeneti szankciómentesség vonatkozik-e a teljes, 124 millió hordós állományra, vagy csak annak egy részére, amely főként ázsiai vizekben úszó tankerekben található. A hajókövetési adatok alapján az látható, hogy
- a mentesség nagyjából 19 millió hordó orosz nyersolajat, és
- 310 ezer tonna finomított kőolajterméket
biztosan érint.
Ezek a mennyiségek mintegy 30 tankerhajó között oszlanak meg, többségük Kína vagy India közelében tartózkodik jelenleg.
Akár a 124 millió hordóról, akár az Ázsiában – mint a közel-keleti termelés fő felvevőpiacán – rendelkezésre álló olajról van szó, a mennyiség jelentős és lélegzethez juttatja a piacokat. Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy az IEA friss olajpiaci jelentésében az áll, hogy a közel-keleti régióban a napi termeléskiesés mértéke már elérte a 10 millió hordónyit.
Ezen belül napi 8 millió hordó nyersolaj és napi 2 millió hordó kondenzátum az a mennyiség, ami kiesett, továbbá mintegy napi 3 millió hordóval csökkent a finomítói kapacitás.
S bár a krízis miatt van olyan szektor, ahol a kőolajtermékek felhasználása csökkent – erre példaként az Argus elemzése a közel-keleti régióban szinte teljesen leállt polgári légi közlekedést említi, aminek nyomán mérséklődik a kerozinfelhasználás –, a világ általános értelemben a piaci kínálati hiány irányába halad. Azt – a mögöttes számítások ismertetése nélkül – az amerikai kormány is jelezte, hogy az átmeneti szankciómentességgel elérhetővé tett orosz olajmennyiség önmagában kevesebb mint egy hétre elegendő (nem tisztázott a kijelentés kerete sem, mivel a globális napi kőolaj-felhasználás 102-105 millió hordó körül alakul).
További részletek az Origo cikkében olvashatók.
Nagy kérdés az is, hogy mely vevők és milyen áron szerezhetik majd meg a jelenleg tengeren utazó orosz olajat. Az amerikai döntésnek ugyanakkor magyar szempontból is nagy jelentősége van, erről a Világgazdaság oldalán ebben a cikkben olvashat.
