Erről eddig nem beszéltek: óriási bajban a gazdák, az orosz-ukrán háborúnál súlyosabb csapás várhat rájuk az iráni konfliktus miatt – „a lehető legrosszabb, ami történhetett!”
Az ukrajnai háború által okozottnál is nagyobb fennakadásokat okozhat a világ műtrágyaellátásában az iráni konfliktus. A Perzsa-öböl ugyanis a műtrágya kulcsfontosságú termelőközpontja, a Hormuzi-szoros pedig szállítási útvonala. Az iráni háború ráadásul nem is robbanhatott volna ki az év rosszabb időszakában.
A legszélesebb körben használt nitrogénműtrágya,
a karbamid globális kivitelének mintegy 45 százaléka származik ugyanis az Öböl menti államokból,
a tíz legnagyobb exportőrből három ottani:
- Katar,
- Szaúd-Arábia
- és Irán.
Ez az export most gyakorlatilag beragadt a Hormuzi-szoros lezárása miatt, ami Josh Linville, a StoneX árupiaci szakértője szerint a legrosszabb forgatókönyv. A helyzetet ráadásul tovább súlyosbítja az Egyesült Államokban és Ausztráliában is tapasztalható szezonális kereslet.
„Nem is történhetne ez az év rosszabb időszakában. Soha nincsen jó idő a háborúra, de valószínűleg ez most a lehető legrosszabb” – mondta a Nikkei Asiának.
Ugrik a műtrágya ára
A várható hiány miatt a karbamid ára a Trading Economics szerint hétfőn 11 százalékkal, tonnánként 590 dollárra ugrott –
ez 30,39 százalékkal magasabb a februárinál és 52,16 százalékkal az egy évvel ezelőttinél.
„Hatalmas jelentőségű globális esemény, rendkívül nagy félelem kell ahhoz, hogy az árak így mozogjanak” – hangsúlyozta Linville, hozzátéve azonban, hogy a piaci reakció „jogos”.
„A politikusok azt mondják, hogy ez a háború hetekig fog tartani, de négy hét múlva az északi féltekén a tavaszi mezőgazdasági munkák közepénél tartanak majd, és ha ezek a hajók ma nem haladnak át a Hormuzi-szoroson, akkor nem fognak időben megérkezni” – figyelmeztetett.
Súlyosabb csapás az ukrajnai háborúnál
A Perzsa-öbölben termelik ráadásul azt a földgázt és ammóniát is, amelyre más országoknak szükségük van a műtrágyagyártáshoz, ami tovább növeli majd az árakat, emlékeztetett Dennis Voznesenski, a Commonwealth Bank mezőgazdasági közgazdásza.
Szerinte a mezőgazdasági termelőkre ez valószínűleg súlyosabb csapást mér majd, mint az Ukrajna elleni orosz invázió, ami szintén drágította a műtrágyát. Oroszország ki is használta a helyzetet, jelentős árengedményeket kínálva a korábbinál is nagyobb részesedést szerzett világpiacon.
A 2022-es invázió nyomán a gabonaárak is emelkedtek, mivel Ukrajna jelentős termelő. Ettől most nem kell tartani, mert Irán nem exportál búzát, de ellátási zavarokra a mezőgazdasági termények, élelmiszerek esetében is lehet számítani a Közel-Keleten.
Ha tartós marad a műtrágyahiány, az további áremelkedésekhez vezet, amit a gazdák egy része már nem tud megfizetni, így csökkenni fog a termés mennyisége.
Megfizethetetlen a biztosítás
Anyagilag az sem jelentene túl nagy könnyebbséget, ha megindulna a műtrágyaszállítás a Hormuzi-szoroson keresztül, mert a szállítmánybiztosítás költségei megfizethetetlenné válhatnak, figyelmeztetett jegyzetében Ben Isaacson, a Scotiabank elemzője.
A Bloomberg tudósítása szerint emlékeztetett, hogy Irán a globális karbamidkereskedelem 10-12 százalékát ellenőrzi, míg az izraeli szükségállapot kihirdetése megszakíthatja az Egyiptomba irányuló gázszállítást, és így a műtrágyagyártást.
Az Egyesült Államokban részlegesen le is álltak a műtrágyajegyzések az iráni konfliktus okozta ellátási bizonytalanságok miatt.
„A cégek egyszerűen nem tesznek ajánlatot, amíg fel nem mérik, hogy mi történik” – nyilatkozta Chris DeMoss, egy Missouriban működő mezőgazdasági szövetkezet, az MFA Incorporated növényi élelmiszerekért felelős alelnöke a Brownfield portálnak.
„Még mindig nem vagyunk tisztában azzal, hogy milyen hajókat rakodnak be, hogy azok ki tudnak-e majd jutni a kikötőből” – magyarázta, és emlékeztetett arra is, hogy az Egyesült Államokban már most sincsen elég karbamid.
Ruff Bálint a valaha volt legnagyobb átvilágítását jelentette be – kiderült, mikor kezdi el a munkát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal
