BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ez már őrület: a Hormuzi-szorosnál is fontosabb átkelőt zárhat le Irán, végleg összeomlik az energiapiac – ezért pótolhatatlan Bab el-Mandeb

A Hormuzi-szoros lezárása után egy másik fontos hajózási útvonal megszüntetésével fenyeget Irán. A Báb el-Mandeb lezárása már nemcsak az olajszállításokat, hanem a globális kereskedelem jelentős részét is megbéníthatná, ami minden bizonnyal fokozná a globális energiapiaci válságot.

A legfelsőbb iráni vezető, Modzstaba Hamenei egyik tanácsadója azzal fenyegetett, hogy Irán szövetségesei lezárhatják a Bab el-Mandeb-szorost úgy, ahogy Irán a Hormuzi-szorossal tette – írja az Aljazeera. Ali Akbar Velajati, Irán egykori külügyminisztere és a hatalmi elitben befolyásos, veterán diplomata vasárnap az X-en figyelmeztetett: „Az Ellenállás tengelyének egységes parancsnoksága a Bab el-Mandebre úgy tekint, mint a Hormuzra. Ha a Fehér Ház meg meri ismételni ostoba hibáit, hamar rá fog jönni, hogy a globális energia- és kereskedelmi áramlás egyetlen lépéssel megzavarható.”

 Báb el-Mandeb Bab Al-Mandeb A Bab el-Mandeb lezárása már nemcsak az olajszállítások megszűnését fenyegetné.
A Bab el-Mandeb lezárása már nemcsak az olajszállítások megszűnését fenyegetné / Fotó: South24

Velajati azután tette közé a fenyegetését, hogy Donald Trump amerikai elnök néhány napja magából kikelve figyelmeztette Iránt: ha keddig nem nyitja meg mindenki számára a Hormuzi-szorost, akkor lebombázza az ország erőműveit és hídjait. Irán azonban csak egyedi tárgyalásos engedélyek alapján enged át hajókat a tengeri útvonalon, de csak olyanokat, amelyeknek nincs közük az Egyesült Államokhoz vagy Izraelhez, azaz a két országhoz, amely háborút indított ellene február végén. Trump korábban az iráni sótalanító üzemek elleni csapásokkal is fenyegetett.

A Bab el-Mandeb egyike a világ legfontosabb hajózási útvonalainak

A Bab el-Mandeb-szoros a Vörös-tengert köti össze az Ádeni-öböllel, amely az Indiai-óceánba torkollik, és kulcsfontosságú vízi útvonal a globális olajkereskedelem számára. Jelentősége pedig azóta nőtt meg, hogy Irán lezárta a Hormuzi-szorost.

Ha ezt a hajózási útvonalat is lezárnák, az nemcsak a jelenlegi háborút érintené: súlyosbíthatná az iráni háború miatti globális energiaválságot.

A szoros északkeleten Jemen, délnyugaton pedig Dzsibuti és Eritrea között helyezkedik el, Afrika szarván. A legszűkebb pontján 29 kilométer széles, ami két hajózási folyosóra korlátozza a forgalmat, és gyakorlatilag az Irán által támogatott jemeni húszik ellenőrzése alatt áll. Az Irán proxyjának, azaz a perzsa rezsim furkósbotjának számító csoport az úgynevezett Ellenállás tengelyének a központi része, vagyis egy ideológiailag vagy taktikailag Teheránhoz igazodó szervezetekből álló koalíciónak a magja.

A szoros kulcsfontosságú útvonal, amelyen keresztül Szaúd-Arábia olajat szállít Ázsiába. Amikor a Hormuzi-szoros nyitva van, más Öböl menti országok számára is létfontosságú átjáró Európa felé a Szuezi-csatornán vagy az egyiptomi Szuméd-vezetéken keresztül.

2024-ben mintegy 4,1 milliárd hordó nyersolaj és finomított kőolajtermék haladt át rajta. Ez a globális mennyiség 5 százaléka.

Ha a Bab el-Mandeb és a Hormuzi-szoros egyszerre zárulna le, az a világ olaj- és gázellátásának mintegy 25 százalékát blokkolná.

Nem csak az olaj, de a globális kereskedelem mintegy 10 százaléka is ezen a szoroson halad át, beleértve a Kínából, Indiából és más ázsiai országokból Európába tartó konténerszállítmányokat.

A Hormuzi-szoros lezárása óta a Bab el-Mandeb jelentősége tovább nőtt. Szaúd-Arábia egyre inkább a Vörös-tenger partján fekvő Janbu kikötőt használja, és az Abkajk feldolgozóközpontot Janbuval összekötő, 1200 kilométer hosszú Kelet–Nyugat vezetéken keresztül szállítja az olajat. A kereskedelmi útvonal révén a szaúdiak degeszre keresik magukat a közel-keleti háború kitörése óta.

A húszik nemrég már megzavarták a szoros kereskedelmi forgalmát

Izrael gázai háborúja idején, 2023 végétől lezárták a Bab el-Mandebet az általuk izraeli vagy amerikai kötődésűnek tekintett hajók előtt. A gyakori támadások miatt a biztosítók nem vállalták a hajók biztosítását, ami csökkentette a forgalmat. A hajóknak meg kellett kerülniük Afrikát, ami jelentősen megnövelte az Ázsiából Európába irányuló szállítási időket. Ez a győri Audinál is leállást okozott. 2025 májusában az Egyesült Államok és a húszik tűzszünetet kötöttek, és a szoros újra megnyílt.

Nabeel Khoury volt amerikai diplomata szerint elég néhány hajóra rálőni, és a teljes kereskedelmi hajózás leáll a Vörös-tengeren.

Elisabeth Kendall, a Cambridge-i Egyetem Közel-Kelet-szakértője szerint ez rémálom lenne, ugyanis

a két szoros egyidejű lezárása megbéníthatja az Európa felé irányuló kereskedelmet.

Hozzátette ugyanakkor, hogy habár ez stratégiai előnyt jelentene a húszik számára, valószínű, hogy nem akarják kiprovokálni Szaúd-Arábia vagy egy szélesebb nemzetközi válaszlépést.

Menekülnek a szállítmányozási társaságok a Közel-Keletről: teljes sokkban a piac, újabb áremelkedési hullám jöhet

A közel-keleti katonai eszkaláció órák alatt elérte a globális kereskedelmet. A világ legnagyobb konténerhajó-flottái sorra fordulnak Afrika irányába, miután a térségben kiéleződött konfliktus miatt veszélyessé vált a Szuezi-csatorna és a Hormuzi-szoros térsége. A szállítmányozási társaságok újratervezése nemcsak a szállítási időt hosszabbíthatja meg, hanem újabb áremelkedési hullámot is elindíthat.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.