Szupermasszív gazdasági fekete lyuk szippantja be a világot
A Hormuzi-szoros blokádja által kiváltott olaj- és gázválság „súlyosabb, mint az 1973-as, 1979-es és 2002-es válságok együttvéve” – nyilatkozta Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője.
Fatih Birol a Le Figaro című újságnak azt nyilatkozta: „A világ még soha nem tapasztalt ilyen mértékű energiaellátási zavart.” Elmondta, hogy az európai országok, valamint Japán, Ausztrália és más országok is meg fogják érezni a hatást, de a legnagyobb kockázatnak a fejlődő országok vannak kitéve, amelyeknek az emelkedő olaj- és gázárakkal, a magasabb élelmiszerárakkal, valamint
az infláció általános felgyorsulásával kell szembenézniük.
Az IEA tagországai a múlt hónapban megállapodtak abban, hogy stratégiai tartalékaik egy részét felszabadítják. Birol szerint ennek egy részét már felszabadították, és a folyamat továbbra is zajlik.
Baljós olajkereskedelmi előrejelzések a Hormuzi-szorosból
Izrael és az Egyesült Államok támadásaira reagálva Irán szinte teljesen lezárta a Hormuzi-szoros forgalmát, amelyen keresztül a világ olaj- és gáztermelésének körülbelül 20 százaléka áramlik. „A közel-keleti háború a globális olajpiac történetének legnagyobb kínálati zavarát idézi elő” – írta havi jelentésében csütörtökön az IEA.
A hetvenes évek nehézségei kacsintanak ránk újra
Nem nehéz párhuzamokat találni a hetvenes évek és napjaink olajválságai között, hiszen akárcsak akkor, most is pár éven belül érkezik a második kínálati sokk. Bár azt nem tudni, hogy az iráni háború meddig húzódik el, és mikortól válik újra hajózhatóvá a Hormuzi-szoros, arról érdemes megemlékezni, hogy akkor milyen módon vészelte át a világ a válságot, mert az előre jelezheti azt is, hogy most mi fog történni.
Az 1974-es mélypont után 1976-ra már ismét a válság előtti szinten volt az olajfogyasztás, gyakorlatilag minden visszaállt a megszokott kerékvágásba. Ebben az időszakban a teljes globális energiakínálat sem csökkent az Energy Institute adatai szerint.
Az iráni forradalmat követő olajsokk már jóval nagyobb kiterjedésű volt, az olajfogyasztás 1983-ig folyamatosan csökkent, és csak 1988-ra érte el az 1979-es szintet.
A Goldman Sachs is vészjelzést adott le
A Goldman Sachs nem véletlen nyilatkozta, hogy a 2008-as történelmi, 147 dolláros hordónkénti kőolajárat is meghaladhatjuk, ha rövid időn belül nem indul el a forgalom a Hormuzi-szoroson keresztül. Már a Bloomberg mutatott rá cikkében arra, hogy az olajárak azután ugrottak meg, hogy az Egyesült Államok és Izrael február 28-án támadást indított Irán ellen, aminek következtében leállt a tartályhajók az áthaladása a kulcsfontosságú Hormuzi-szoroson. Az IEA becslése szerint a szoroson áthaladó forgalom – ahol tavaly 20 millió hordó nyersolaj és olajtermék haladt át – több mint 90 százalékkal esett vissza.
