Hat hét, és kifogy Európa a nélkülözhetetlen energiahordozóból: bemutatták, hogyan állnak le sorban az országok – „Szörnyű helyzetben vagyunk!"
Európában már csak hat hétre elegendő kerozin áll rendelkezésre – figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency – IEA) vezetője csütörtökön, hangsúlyozva, hogy a légi közlekedési ágazat továbbra is küzd a közel-keleti válság okozta nehézségekkel.
Birol az Associated Press amerikai hírügynökségnek adott csütörtöki interjúban megismételte korábbi kijelentését, hogy a Hormuzi-szoros zárlata „a valaha volt legnagyobb energiaválságot” fogja előidézni, nagyobbat, mint a hetvenes évek olajválságai és az ukrajnai invázió okozta együttesen.
Nagy árat fizet a világgazdaság
„Szörnyű helyzetben vagyunk, és ennek súlyos következményei lesznek a világgazdaságban. Minél tovább tart, annál rosszabb lesz a gazdasági növekedés és az infláció szempontjából világszerte” – jelentette ki.
A szélesebb körű gazdasági hatások között szerepelnek a magasabb benzinárak, magasabb gázárak és magas villamosenergia-árak,
és a világ egyes részeit mindezek súlyosabban érintik – tette hozzá.
Az utóbbiak között Japánt, Dél-Koreát, Indiát, Kínát, Pakisztánt és Bangladest nevezte meg, bár Peking esetében sok más elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy a többi országnál könnyebben vészelheti át az energiaválságot, mert az elmúlt évtizedekben nagyobb figyelmet fordított a megújuló forrásokra, ráadásul a biztonság kedvéért alaposan be is spájzolt olcsó orosz olajból, és a földrajzi közelség miatt gond nélkül folytathatja az importot Oroszországból.
Kerozin nélkül jönnek a járattörlések
„Azok az országok fognak leginkább szenvedni, amelyeknek ritkán halljuk a hangját, többnyire a fejlődő államok. Ázsia, Afrika és Latin-Amerikai szegény országai” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy utána azonban a válság eléri
- Európát
- és Amerikát.
Birol szerint, ha a Hormuzi-szoros nem nyílik meg újra, akkor „hamarosan halljuk majd a híreket, hogy a kerozinhiány miatt járatokat törölnek”.
Kiderült, hová tűnt másfél havi benzin Magyarországról – „a mostani állapot nem tartható!”
Az indokoltnak tűnőnél sokkal gyorsabban apadt a biztonsági benzinkészlet márciusban. A látszat csal – derült ki Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkárának az ATV-ben adott nyilatkozatából –, de hátra sem dőlhetünk. Amíg él a védett ár, addig nem érkezik érdemi import, anélkül pedig nem látható el üzemanyaggal a magyar piac.
Az európai repülőtereken is kongatják már a vészharangot a várható rendszerszintű hiány miatt, ami ráadásul éppen akkor következhet be, amikor érkezik a nyári csúcsidőszak, ami az egész turisztikai iparág működését is lehetővé teszi, s amelyen több uniós gazdaság is alapul.
Április rosszabb lesz márciusnál
Birol már korábban arra figyelmeztetett, hogy az energiaválság áprilisban még súlyosabbá válik, mivel az olajellátási korlátok tovább romlanak – emlékeztetett a CNBC.
„Áprilisban semmi sem lesz – mondta a múlt hónapban. – Az áprilisi olajhiány kétszerese lesz a márciusi hiánynak. Ehhez jön még az LNG és egyéb tényezők. Ez hatással lesz az inflációra, és szerintem visszafogja a gazdasági növekedést számos országban, különösen a feltörekvő gazdaságokban. Sok országban hamarosan energiaszűkítésre kerülhet sor” – vélekedett Birol.
Hasonló figyelmeztetéseket fogalmaztak meg a héten elemzők is az amerikai hírtelevíziónak. Claudio Galimberti, a Rystad Energy vezető közgazdásza szerint
a légitársaságok helyzete „nagyrészt attól függ majd, hogy hány hordó olaj fog átáramlani a szoroson”.
Rico Luman, az ING vezető közgazdásza szintén emlékeztetett, hogy a hétfőn életbe léptetett amerikai blokád miatt minden forgalom leállt, „így a közel-keleti készletek kimerültek, és pótlásra van szükség”.
A bokád miatt hamarosan Irán is kénytelen lesz leállítani a kitermelést, amely a konfliktus alatt eddig napi 140 millió dollárt keresett az olajexporton.
Ruff Bálint a valaha volt legnagyobb átvilágítását jelentette be – kiderült, mikor kezdi el a munkát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal
