Váratlan fordulat: olaj nélkül maradt a 11 milliós ország, Kína azonnal napelemekkel árasztotta el – így menekül meg az energiaválságtól

Kuba az egyre súlyosbodó áramkimaradásokat és energiahiányt kínai napelemimporttal próbálja ellensúlyozni. A szigetország tavaly 1 gigawattnyi fotovoltaikus panelt kapott Pekingből. A célja, hogy 2026-ra villamosenergia-termelésének 15 százalékát megújuló forrásokból fedezze – derül ki az új gazdasági és társadalmi tervből, amelyet a Financial Times látott.

Kuba elavult villamosenergia-hálózata fosszilis energiahordozókra támaszkodik. A hálózat egyre gyakrabban omlik össze: márciusban egy héten belül két országos áramszünet is volt.

Kuba számára életmentő a kínai napelemparkok létesítése

Kuba a tavalyi év végére több mint négyszeresére növelte a napenergia arányát az energiamixében, amely így a teljes termelés mintegy 9 százalékát adja.

A karibi országban jelenleg 34 naperőmű működik közel 1,2 gigawatt kapacitással, ami 2024-hez képest 350 százalékos növekedés. A tervek szerint 2028-ra 92 naperőmű épülhet meg, összesen valamivel több mint 2 gigawatt kapacitással.

Euan Graham, az Ember energiakutató intézet vezető elemzője szerint ennek csaknem felét már telepítették is, ha pedig az összeset megteszik, az valódi áttörést eredményezhet.

Az Ember adatai szerint Kína tavaly 117 millió dollár értékben exportált napelemeket Kubába, szemben a 2024-es 48 millióval és a 2019-es 16,6 millióval. Az energiatároló rendszerek importja is megugrott: 56 millió dollárra nőtt a 2024-es 7,3 millióról. Idén januárban önmagában 15 millió dollár értékű akkumulátort importáltak.

Trump januárban vámok bevezetését ígérte azokkal az országokkal szemben, amelyek olajat szállítanak Kubának, hogy ezzel is nyomást gyakoroljon a rezsimváltás érdekében. Kuba az energiablokád megszüntetése érdekében tárgyalásokat kezdett az Egyesült Államokkal, és bizonyos engedményeket tett a magánszektornak, például lehetővé tette emigránsok számára vállalkozások működtetését. Havanna azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a rezsimváltás nem képezi a tárgyalások részét.

Kína szerepvállalása nyíltan politikai jellegű

Hszin Hua, Kína kubai nagykövete egy havannai sajtótájékoztatón bírálta az amerikai blokádot, és kijelentette, hogy Peking növelni fogja az együttműködést a megújuló energia, különösen a napenergia területén, hogy segítse Kuba energiaátmenetét.

Kína közvetlen befektetésekkel is jelen van: a Shanghai Electric mintegy 60 millió dollárt fektetett a 62 megawattos marieli naperőműbe, amely az első magántulajdonú ilyen projekt a szigeten, brit Hive Energyvel közös vállalkozásban.

„A marieli erőmű Kuba villamosenergia-termelésének akár 10 százalékát is biztosíthatja, jelenleg ez az egyik legfontosabb és legolcsóbb energiaforrásuk” – mondta Giles Redpath, a Hive vezérigazgatója. Hozzátette ugyanakkor, hogy a fizetési rendszer problémás, mivel a pénzt nem lehet kivinni az országból.

A háztartásoknak megfizethetetlen a kínai napelem

A kínai támogatás részeként háztartási napelemes rendszereket is adományoztak elszigetelt otthonok, iskolák és kórházak számára, és Vietnám is szállított berendezéseket. Ennek ellenére a lakosság számára a technológia továbbra is drága:

Kuba célja, hogy 2030-ra az áramtermelés 24, 2035-re 40, 2050-re pedig 100 százalékát megújulókból fedezze.

Szakértő szerint a napenergia egy zsugorodó energiatermelési torta növekvő szelete, vagyis az arány növekedése részben más források visszaeséséből adódik.

„Kuba akár teljesen megújuló energiára is átállhatna – kiváló adottságai vannak a nap- és szélenergia terén. Ehhez azonban rendbe kell tenni a gazdaságot és a nemzetközi fizetési rendszert, és akkor a befektetések is megindulnának” – mondta Redpath.

Egy ország várta lélegzet-visszafojtva a magányos tankert

Miként a Világgazdaság oldalán megírtuk, Kuba súlyos energiaválsággal küzd. Donald Trump március végén engedélyezte, hogy az orosz árnyékflottához tartozó Anatolij Kolodkin nevű olajtanker kiköthessen Kubában.

Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy bár a hajó és tulajdonosa (Szovcomflot) szankciók alatt áll, „nincs problémája” azzal sem, ha más országok is olajat juttatnak el Kubába, mondván, a lakosságnak szüksége van energiára, még ha ez a havannai vezetést is segíti.

A hajó a becslések szerint 650-730 ezer hordó orosz olajat szállított, amely a jelenlegi jegyrendszer mellett akár egy hónapig is fedezheti Kuba szükségleteit.