Kína előzi Amerikát a Marson, Elon Musk a kardjába dől, át kell írni a sci-fiket is

Kína ütemesen lépeget előre, hogy a következő években az élre törjön az emberiség űrkutatásában. Egyre inkább úgy fest, megvalósul az a terv, hogy Kína hajtsa végre elsőként a soron következő nagy lépést: minták hazajuttatását a Mars bolygóról. Ebben az esetben újra kell írni a sci-fi irodalmat, legalábbis azt a részét, amely arról szól, hogy az amerikaiak haladnak elöl, vagy amelyben az oroszokkal versenyeznek az élen. Elon Musk amerikai milliárdos, a Mars-kutatás nagy ösztönzője megérezheti a vereség ízét.

Kína Tienven–3 (Tianwen–3) Mars-kutató küldetésének célja, hogy a tervek szerint 2028 körüli indítást követően, 2031 körül Mars-mintákat juttasson vissza a Földre.

A kínai Nemzeti Űrügynökség pénteken, a 11. Kínai Űrnap rendezvényein jelentette be a Hszinhua hírügynökség szerint a következő lépést: a küldetéshez öt nemzetközi, valamint hongkongi és makaói együttműködési projektet választottak ki – írja a Global Times.

Ha a tervezettnek megfelelően haladnak előre, megelőznek mindenki mást. 

• Az amerikai Perseverance marsautó már évek óta gyűjti a mintákat, ezeket azonban nem tudják hazahozni, két éve kiderült, hogy a tervezett 2033-as dátum és 7 milliárd dolláros költség nem tartható – egyelőre nem tudni, mi lesz. A 2030-as évek végénél előbb nem érdemes számolni vele, netán még később sem. 
• Japán nem a Marsról, hanem a Phobos holdról hozna haza mintákat 2031-re.
• Oroszországban is szóba került korábban egy program, a Mars-Grunt, de nem halad előre, és ha mégis, legkorábban valamikor a 2030-as évekre hozhat eredményt: Kína ezt is előzi.

Mars-kutatás: miért óriási lépés mintákat hazahozni?

A legnagyobb izgalommal várt esemény, hogy ember lépjen Marsra. A következő nagy áttörést azonban az hozná, ha sikerülne mintákat hazahozni.

Ezeket a legkifinomultabb eszközökkel vizsgálhatnák meg, olyanokkal is, amelyek ma még nem is léteznek, erre a célra hozzák majd létre őket. A legfontosabb tudományos Mars-kutatások java csakis ilyen minták felhasználásával hajtható végre: a tudásunk ugrásszerűen nőne a segítségükkel.

Tienven–3: a most bejelentett projektekből már sok minden kiderül

Ugyanezen a napon a CNSA hivatalosan is ismertette a Tienven–3 küldetés kiválasztott együttműködési projektjeit.

Az orbiter (keringő egység) három közös fejlesztésű műszert visz majd:

• a Mars PEX spektrométert, amelyet az Űrkutatási Bizottság (Cospar) kutatócsoportja vezet, és amely a marsi élet nyomait keresi, valamint a bolygó felszínének ásványi összetételét vizsgálja;
• a Mars molekuláris ionösszetétel elemzőt, amelyet a Makaói Tudományos és Technológiai Egyetem vezet, és amely a marsi légkör elszökési folyamatait tanulmányozza;
• a lézeres heterodin spektrométert, amelyet a Hongkongi Kínai Egyetem vezet, és amely a vízizotópok eloszlását és a marsi légáramlásokat méri a légkörben.

A szervizmodul egy Mars-felszíni objektumok vizsgálatára szolgáló hiperspektrális képalkotót szállít majd, amelyet a Hongkongi Egyetem vezet, és amely az élet nyomait, víztartalmú ásványokat kutatja, valamint erőforrás-felméréseket végez.

A leszállóegység egy lézeres retroreflektor-rendszert visz, amelyet az olasz Nemzeti Nukleáris Fizikai Intézet frascati nemzeti laboratóriuma vezet, és amely egy nagy pontosságú referenciapontot helyez el a Mars felszínén.

A CNSA 2025 áprilisában hirdette meg az együttműködési lehetőségeket, és összesen 28 érdeklődési nyilatkozat érkezett. A magas tudományos érték, a küldetés támogatása, a mérnöki megvalósíthatóság és a technológiai érettség szempontjai alapján öt projektet választottak ki – jelentette a Hszinhua.