Hidegzuhany a német gazdaságnak: Berlin elvesztette az önbizalmát – búcsút mondtak a gazdasági növekedésnek, az áremelkedést nem tudták elűzni
Jelentősen rontotta a német kormány a gazdasági kilátásokat: a növekedés a korábbi várakozások felére eshet vissza, miközben az infláció ismét erősödik. Az iráni háború miatt megugró energiaárak újabb csapást mérnek Európa legnagyobb gazdaságára.
Jelentősen rontotta a következő évekre vonatkozó gazdasági előrejelzését a német gazdasági minisztérium.
A friss adatok szerint 2026-ban mindössze 0,5 százalékos növekedés várható, ami pontosan fele a korábban jelzett 1,0 százaléknak.
A 2027-es kilátásokat is lefelé módosították: 1,3 százalék helyett már csak 0,9 százalékos bővüléssel számolnak.
A döntés hátterében egyértelműen a romló nemzetközi környezet áll. Katherina Reiche gazdasági miniszter közleménye szerint a várt fellendülést ismét külső geopolitikai sokkok fékezik meg. Ez nem új jelenség: a német gazdaság már a koronavírus-járvány óta nehezen talál vissza a korábbi növekedési pályára.
A helyzetet most tovább súlyosbítja az iráni háború, amely újabb lendületet adott az olaj- és gázárak emelkedésének. Az energia drágulása különösen érzékenyen érinti Németországot, amely ipari nagyhatalomként erősen függ a stabil és olcsó energiaellátástól. A költségek növekedése közvetlenül rontja a versenyképességet, és visszafogja a termelést.
Németország újra lejtőre került
Nem ez az első ilyen jellegű sokk az elmúlt években. Az ukrajnai háború már korábban is jelentősen megemelte az energiaárakat, ami komoly terhet rakott a német vállalatokra. Most az iráni konfliktus ezt a folyamatot erősíti tovább, így a gazdaság egyszerre több fronton is nyomás alá került.
Ez most sokkolta a német gazdaságot: csődben a világelső járműipari óriáscég, aggódhat a BMW és a Mercedes – 1000 dolgozó állása szűnhet meg
Tovább mélyül a válság a német iparban. Csődöt jelentett az egykor globális piacvezetőnek számító autóipari beszállító, az Erich Jaeger. A közel százéves múltra visszatekintő vállalat a csőd okaként a geopolitikai válságok és a nehéz piaci helyzet következtében meredeken csökkenő árbevételt jelölte meg.
A problémákat súlyosbítja a globális verseny erősödése is, különösen Kína részéről. A német gazdaság hagyományosan exportvezérelt modellre épül, így különösen érzékeny a nemzetközi kereslet alakulására és a versenytársak térnyerésére. Az elmúlt időszakban azonban a német exportőrök egyre nehezebb helyzetben vannak, ami tovább lassítja a növekedést.
Miközben a gazdasági bővülés gyengül, az inflációs kilátások romlanak. A minisztérium
- már 2,7 százalékos inflációval számol az idei évre;
- ami jelentős emelkedés a tavalyi 2,2 százalékhoz képest.
2027-re pedig 2,8 százalékos pénzromlást várnak.
A gazdaság így egyszerre néz szembe lassulással és drágulással, ami különösen nehéz helyzetet teremt a döntéshozók számára.
Ez a kombináció – alacsony növekedés és emelkedő infláció – a gazdaságpolitika egyik legnehezebb forgatókönyve. A kormány mozgástere szűkül: miközben ösztönözni kellene a növekedést, az infláció miatt nem lehet korlátlanul költekezni vagy lazítani.
A mostani számok azt jelzik, hogy Európa gazdasági motorja továbbra sem pörög fel. Németország teljesítménye pedig nemcsak saját magára, hanem az egész eurózónára hatással van. Ha a német gazdaság gyenge marad, az az egész kontinens növekedési kilátásait lehúzza.
Az autóktól az ágyúk felé fordul Németország: a Volkswagen a Vaskupolának gyártana alkatrészeket, a legendás motorgyártó beszállna a rakétaüzletbe
A gyengülő autóipar és az exportmodell válsága miatt Németország egyre inkább a védelmi ipar felé fordul. A kormány és a vállalatok százmilliárd eurós beruházásokkal és gyártósorok átalakításával próbálják új növekedési pályára állítani a német gazdaságot. Több autóipari vállalat már átalakította a profilját és a gyárait, amivel átnyergeltek a hadiiparba.
Ruff Bálint a valaha volt legnagyobb átvilágítását jelentette be – kiderült, mikor kezdi el a munkát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal
