Ami most jön, ilyet még nem láttunk: Oroszország az összes gázát és olaját ráönti a világra – „Ez a kitermelés reneszánsza”
Az elmúlt években csökkent az oroszországi olaj- és gázkutatás intenzitása, a cégek főként felmérő munkát végeztek. A szakértők szerint a következő két-három évben azonban megkezdődik a tömeges kutatás korszaka, különösen a Szibéria és az északi sarkkör eddig kevésbé kutatott területein.
Az orosz olaj- és gázipar előtt álló kihívások közé tartozik az egyre növekvő geológiai komplexitás, amely az új lelőhelyek feltárását kockázatossá teszi. Az elmúlt években a cégek főként felmérő jellegű fúrásokat végeztek, csökkentve az intenzív kutatás arányát.
Az orosz MinResRu folyóiratban megjelent tanulmány szerint azonban a következő évek a váltás időszakát hozzák:
az óvatos felmérésekről át kell térni a tömeges, rendszeres felfedező munkára, amelyben az állam is aktívan részt vesz.
A tanulmány szerzői, Alekszandr Afanaszenkov a Rosgeo igazgatótanácsának tagja, valamint Viktor Szkorobogatov, a Gazprom VNIIGAZ kutatója, kiemelik, hogy a világ más régióiban, így Európában és az Egyesült Államokban is csökken az új lelőhelyek felfedezése.
Az új, nagy méretű gázmezők inkább az alulkutatott tengeri területeken találhatók, mint a Kelet-Mediterrán, Nyugat-Afrika, a Kara-tenger déli része és a Szahalin sziget környéke. Emellett a szárazföldi tartalékok globálisan csökkennek, és az újonnan felfedezett mezők átlagos tartaléka is mérséklődik.
Oroszországban a helyzet a geológiai kockázatok növekedése és a kisebb szárazföldi mezők miatt különösen nagy kihívás. Bár a tengerparti kutatások folyamatosak, lassú ütemben haladnak, miközben egyre több olajréteg jelenik meg a gáztartalmú régiókban, és a szabad gáz és olaj előre jelzett tartalékainak szerkezete romlik.
„Most indul az orosz energia reneszánsza”
A szerzők szerint a 2022–2023-as évek már az átmenetet jelezték: a kutatások fókusza az északi sarkkörre, valamint a Nyugat- és Kelet-Szibéria kevésbé kutatott területeire tevődött át. A cél, hogy a kutatások 30-35 százaléka valódi felfedező jellegű legyen, új területeken akár 50 százalék feletti arányban. A következő két év, 2026 és 2027 a tömeges feltárás kezdetét hozhatja.
Hosszú távon, 2040-ig, a szakértők szerint a Szibéria, az Északi-sark és a Kara-tenger déli részén új, jelentős gáz- és olajlelőhelyek fedezhetők fel. Becsléseik szerint a Jamal- és a Gidai-félsziget, valamint a Dél-Kara régiókban az összes üzemeltető vállalat bevonásával akár
- 15,4-16,5 ezermilliárd köbméter gáz;
- valamint 2,5 milliárd tonna olaj és kondenzátum is kinyerhető.
A tanulmány hangsúlyozza a vállalatok és az állam közötti szoros együttműködés fontosságát, különösen a tengerparti paraméteres fúrások bevezetésében.
A szerzők szerint évente minden nagyobb vállalatnak hat-hét új, ígéretes területet kell bevonnia a kutatásba, felfedezve három-négy, akár öt új lelőhelyet, még ha kisebb kapacitásúak is.
A kutatások reneszánsza nemcsak Oroszországban, hanem a világ más, még kiaknázatlan medencékkel rendelkező országai számára is időszerű. Afanaszenkov és Szkorobogatov egyértelműen fogalmaz: az olaj- és gázkutatás újraindítása nemcsak késedelem volt, hanem elengedhetetlen. Az északi sarkkör és Szibéria új feltárása minden érintett számára előnyös, a pénzügyi és technikai szövetségek kialakítása reális esélyeket kínál a sikerre.
Korán örült Zelenszkij, mégse tudja elégetni az orosz olajvagyont: Putyinék rájöttek, hogyan védjék ki a kikötőik brutális bombázását
Újra fogad hajókat Primorszk kikötője, de az ukrán támadások miatt Moszkva más útvonalak keres. Az orosz olajexport enyhíteni tudna a globális energiaválságon, ha Kijev nem próbálná azt folyamatosan felrobbantani.
