Elkezdődött, ez már nem fenyegetés: rakétákat lőtt ki Irán egy amerikai hadihajóra a Hormuzi-szorosban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz iráni Fars hírügynökség hétfőn arról számolt be, hogy két rakéta talált el egy amerikai hadihajót, amely a Hormuzi-szoroson próbált áthaladni – írta a Reuters. A beszámoló helyi forrásokra hivatkozik, és azt állítja, hogy az incidens akkor történt, amikor a hajó a Jask-sziget közelében haladt.
A jelentés szerint a hadihajó figyelmen kívül hagyta a figyelmeztetéseket, ezt követően kényszerült visszafordulni. Független forrásból egyelőre nem erősítették meg az értesüléseket.
Korábban az Iráni Forradalmi Gárda szóvivője, Hoszein Mohebi arról beszélt, hogy minden hajót feltartóztatnak, amely megsérti az ország áthaladási szabályait a szorosban. Arra is felszólította a hajózási cégeket és biztosítókat, hogy vegyék figyelembe az irányelveiket.
Azonnal ugrik az olajár az amerikai hadihajó elleni iráni támadásra
Miután Donald Trump segítséget ígért a Perzsa-öbölben rekedt tankerek távozásához, iráni rakéták találtak el egy amerikai hadihajót a Hormuzi-szorosban. Az olajár azonnal ugrott.
Az amerikai Központi Parancsnokság, amely a maga részéről iráni kikötőket blokád alá helyezett, hogy nyomást gyakoroljon Teheránra, közölte, hogy 15 000 katonai személyzettel és több mint 100 szárazföldi és tengeri repülőgéppel, valamint hadihajókkal és drónokkal fogja támogatni a mentési akciót.
„A védelmi küldetés támogatása elengedhetetlen a regionális biztonság és a globális gazdaság szempontjából, miközben fenntartjuk a tengeri blokádot is” – mondta Brad Cooper admirális, a CENTCOM parancsnoka egy nyilatkozatban.
A térségben azóta nőtt a feszültség, hogy február végén az Egyesült Államok és Izrael hadműveleteket indított. Azóta több hajó is arról számolt be, hogy lövések érték, és Teherán több járművet is lefoglalt.
Bár pillanatnyilag tűzszünet van érvényben a felek között, a tartós rendezésről indított tárgyalások megakadtak. Donald Trump amerikai elnök áprilisban tűzparancsot adott a mozgékony, apró és nehezen észlelhető iráni járőrhajók megsemmisítésére, amelyek egyebek között aknák elhelyezésére is alkalmasak a Hormuzi-szorosban.
A hajóforgalom továbbra is alacsony a Hormuzi-szorosban
Hétfőn eddig nem mutatkoztak érdemi jelek a hajóforgalom növekedésére a Hormuzi-szoros térségében. A MarineTraffic adatai szerint aznap mindössze egy szankcionált, kisebb méretű LPG-tartályhajó, néhány teherhajó és egy kábelfektető hajó haladt át az Ománi-öbölbe. Olajszállító és más kereskedelmi hajók nem várakoztak az áthaladásra, miközben a német Hapag-Lloyd közölte:
flottája továbbra sem tud áthaladni a szoroson, mivel nem tisztázottak a biztonságos tranzit feltételei.
Bizonytalan amerikai művelet és iparági aggodalmak
Az United States Central Command közölte, hogy megkezdi a hajózási szabadság helyreállítását a térségben, miközben fenntartja az iráni kikötők blokádját is. A hajózási iparág azonban nem kapott egyértelmű iránymutatást az amerikai művelet céljáról és működéséről, miközben a biztonsági helyzet továbbra is változatlan.
A Baltic and International Maritime Council (BIMCO) szerint az ágazat továbbra is információhiánnyal küzd. Jakob Larsen, a szervezet biztonsági és védelmi vezetője úgy fogalmazott:
amíg Irán nem járul hozzá a kereskedelmi hajók biztonságos áthaladásához, nem egyértelmű, hogy az iráni fenyegetés valóban csökkenthető vagy semlegesíthető-e.
A BIMCO továbbra is rendszeresen ad ki biztonsági figyelmeztetéseket – tette hozzá.
Fokozott katonai jelenlét és diplomáciai feszültség
A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet szerint az iráni háború következtében több száz hajó és mintegy 20 ezer tengerész nem tudja használni a térség fő vízi útvonalát. A közös tengeri információs központ a szoros biztonsági kockázatát továbbra is „kritikusnak” minősíti, és alternatív útvonalakat javasol az ománi felségvizeken keresztül.
Washington szerint a műveletek „védelmi jellegűek”, és katonai koordinációval együtt diplomáciai lépések is kísérik őket. Irán ezzel szemben arra figyelmeztette az amerikai haditengerészetet, hogy maradjon távol a szorostól, és közölte: minden kereskedelmi áthaladást a hadsereggel kell egyeztetni. Teherán emellett új térképet is közzétett, amely saját ellenőrzési zónáját jelöli.
Pakisztán közölte, hogy az iráni zászló alatt hajózó Touska konténerszállító hajó 22 fős legénységét – amelyet az amerikai erők korábban lefoglaltak – evakuálták, és hazaszállítják. A hajót a javításokat követően visszaadják tulajdonosainak, amit Iszlámábád „bizalomépítő intézkedésnek” nevezett.
Törékeny tűzszünet és újabb eszkalációs jelek Irán és Amerika között
Közel egy hónappal az első tűzszüneti megállapodás után továbbra is hullámzó és ellentmondásos az egyeztetések folyamata az Egyesült Államok és Irán között. A felek április elején még gyors megállapodás közelébe kerültek: Donald Trump drámai figyelmeztetése után két hétre szóló tűzszünet lépett életbe, és rövid időn belül személyes tárgyalások is kezdődtek Iszlámábádban. A kezdeti lendület azonban gyorsan megtört, miután
- Washington
- és Teherán
alapvető kérdésekben – elsősorban az iráni nukleáris program ügyében – nem tudott közeledni egymáshoz.
A következő napokban a konfliktus inkább eszkalálódott: az Egyesült Államok blokád alá helyezte az iráni kikötőket, miközben Irán többször is megnyitotta, majd újra lezárta a Hormuzi-szorost, kölcsönös bizalomhiányra hivatkozva. A tűzszünet meghosszabbítása is bizonytalanná vált, Trump többször kilátásba helyezte a katonai műveletek folytatását, majd végül mégis időt adott az egyeztetéseknek. Eközben Pakisztán közvetítő szerepe felértékelődött, de a tervezett tárgyalási fordulók többször is
- meghiúsultak
- vagy el sem kezdődtek.
Eszkaláció a Hormuzi-szoros körül és diplomáciai zsákutcák
Április végére világossá vált, hogy a felek álláspontja továbbra is távol áll egymástól. Irán több javaslatot is benyújtott, köztük a szoros újranyitására vonatkozó elképzelést, de ezeket Washington rendre elutasította, elsősorban a nukleáris program korlátozására vonatkozó garanciák hiánya miatt. A kommunikáció részben informális csatornákon, akár telefonon zajlott, miközben mindkét fél nyilvánosan is kemény üzeneteket fogalmazott meg.
Május elejére a helyzet továbbra is feszült, de nem teljesen reménytelen. Újabb javaslatok és válaszok cserélnek gazdát, és bár az amerikai fél szkeptikus az iráni ajánlatokkal kapcsolatban, a párbeszéd nem szakadt meg. Trump eközben bejelentette, hogy az Egyesült Államok megkezdi a hajók kivezetését a Hormuzi-szorosból, miközben tárgyalói „nagyon pozitív egyeztetésekről” számoltak be – ami jól mutatja, hogy a diplomácia és a katonai nyomásgyakorlás párhuzamosan zajlik.
Hormuzi-szoros: őrület, ami a világ egyik legfontosabb tengeri átjárójában történik, vasárnap egy teherhajót támadtak meg ismeretlenek
Egyelőre senki sem jelentkezett a támadás elkövetőjeként. Irán továbbra is akadályozza a forgalmat a világgazdaság számára kulcsfontosságú Hormuzi-szorosban.
