Senki se érti, hogy csinálja: van egy ország, amelynek dübörög a gazdasága a háború ellenére is – de egyre több a figyelmeztető jel
Izrael gazdasága az évek óta tartó háború ellenére meglepően jól teljesít, a GDP növekedésének ütemében az előrejelzések szerint messze megelőzi majd a legfejlettebb ipari államokat tömörítő G7-et. Vannak azonban figyelmeztető jelek, és az országnak hamarosan választania kell az eladósodás, az életszínvonal és a biztonság között.
Bár az izraeli jegybank a közel-keleti feszültségek miatt miatt áprilisban 1,4 százalékponttal megvágta az idei növekedési kilátásokat, így is arra számít, hogy a GDP 3,8 százalékkal bővül majd. Amir Jaron, a központi bank elnöke azonban azt nyilatkozta a hónap közepén a CNBC-nek, hogy
a növekedés üteme jövőre elérheti az 5,5 százalékot, ha véget ér a konfliktus a régióban.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) hasonló eredménnyel számol: 3,5 százalékos gazdasági növekedést vár Izrael esetében – ez messze meghaladja az Egyesült Államok 2,3 és az Európai Unió 1,3 százalékos bővülését, amely a szervezet legfrissebb prognózisában szerepel. Az IMF szerint Izrael jövőre is túlszárnyalja majd a fejlett gazdaságokat 4,4 százalékos növekedési ütemmel.
Izrael a legtöbb területen jól áll
Izrael helyzete azért is könnyebb, mert a GDP-arányos adóssága sokkal alacsonyabb sok fejlett országénál, az IMF előrejelzése szerint idén 69,8 százalék lesz. Ez ugyan magasabb a tavalyinál, de jóval kisebb a G7 123,7-es átlagánál.
Emelkedett ugyan a munkanélküliségi ráta is, de a márciusi 3,2 százalék így is jóval alacsonyabb a 4,3 százalékos amerikainál és az eurózóna 6,2 százalékánál.
Az infláció az iráni háború ellenére az elmúlt két hónapban stabilan 1,9 százalék, miközben a dráguló energia miatt gyors ütemben emelkedik az Egyesült Államokban, az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban.
Háború nélkül még gyorsabb lett volna a növekedés
Az ország a Hamász 2023. októberi terrortámadása óta folyamatos konfliktusban van, ami visszafogta a potenciális növekedést. Keren Uziyel, az Economist Intelligence Unit vezető elemzője szerint azonban
- a rugalmas magánszektor,
- az alacsony infláció,
- a magasan képzett munkaerő
- és a tartós növekedés
segített kilábalni a válságból.
„A csúcstechnológiás áruk és szolgáltatások exportja volt az elmúlt két évtized erős növekedésének és vagyonteremtésének fő tényezője, de a gazdaság más területeken is erőteljesen növekedett, beleértve a gázforrások fejlesztését és a védelmi exportot” – mondta az amerikai hírportálnak.
Emlékeztetett, hogy tavaly ütötték nyélbe Izrael két legnagyobb külföldi befektetési ügyletét, mindkettőt a kiberbiztonság területén: a Google 32 milliárd dollárért vásárolta fel Wizt, a Palo Alto Networks pedig 25 milliárd dollárért CyberArkot. Mindkét ügylet 2026 márciusában zárult le.
A demográfia is Izrael mellett szól, a népesség növekedése az elmúlt két évtizedben stabilan átlag 2 százalékos,
és a fejlett világ mércéjével mérve a lakosság viszonylag fiatal, a mediánéletkor a Worldometers adatai szerint 29,3 év.
Száguld a tőzsde, erősödik a sékel
A gazdaság mellett a pénzpiacok is jól teljesítenek: az év eleje óta a Tel-Aviv 35 index 20, a szélesebb körű Tel-Aviv 125 index pedig több mint 17 százalékkal növekedett. A sékel idén 7 százalékkal erősödött a dollárhoz képest.
A külföldi tőke elsősorban a GDP majdnem 20 százalékát adó technológiai, valamint a pénzügyi és a védelmi szektorokba áramlik.
Vannak azonban figyelmeztető jelek is, hogy az izraeli gazdaság egyre inkább érzi a háború hatását.
Tamar Levy-Bon, az izraeli pénzügyminisztérium költségvetési osztályának helyettes vezetője egy április konferencián emlékeztetett, hogy megfordult a korábbi évek trendje, és a változás roppant gyors.
Egyre több a figyelmeztető jel
„A múltban csökkentettük a kamatlábakat, az adósságot, az adókat, és visszafogtuk a védelmi kiadásokat; a kamatlábak most emelkednek, az adósság és a védelmi kiadások nőnek, a kiadások pedig csökkennek a kamatköltségek miatt. Ez pedig kihívás elé állítja a döntéshozókat: választanunk kell adósság, életszínvonal és védelem között” – idézte a szavait a Globes izraeli gazdasági hírportál.
Kiemelte, hogy az elmúlt három évben felvett hitelek összege majdnem megegyezik egy egész évtized alatt felhalmozottal, körülbelül 447 milliárd sékelről van szó.
Az életszínvonal közben csökken az adóemelések miatt.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 38 tagállama között Izrael a 12. az egy főre jutó GDP-t tekintve, de a megélhetési költségeket is figyelembe véve a háború alatt a 22.-ről a 24. helyre esett vissza.
Sok közgazdász arra számít, hogy a háború után a GDP gyorsan fellendül, Levy-Bon azonban óva intett attól, hogy erre alapozzanak. „Fogadni valamire nem munkaterv. A hosszú távú növekedés idővel fájdalmas lépéseket és mélyreható reformokat igényel, amelyek nem hoznak gyors eredményt” – figyelmeztetett.
