BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ezt senki se érti: Kína csöndben megmenti a világot az olajválságtól – rejtélyes, hogyan csinálják

A kibontakozó energiaválság ellen talán a legnagyobb horderejű lépést Kína tette. Ám tulajdonképp senki se érti, hogyan tudta Peking csökkenteni az olajimportját.

Miközben a világ példátlan olajhiánnyal küzd, a piac minden elképzelhető eszközzel igyekszik úrrá lenni a Hormuzi-szoros lezárása okozta válságon. Ezek között megtalálhatók a szorost elkerülő vezetékek, a stratégiai tartalékok felszabadítása világszerte, a szankcionált olajra vonatkozó korlátozások enyhítése vagy éppen a keresletet drasztikusan korlátozó intézkedések. Akiről azonban kevés szó esik, pedig nagyságrendileg az egyik legnagyobb szerepet játssza: Kína.

Sinopec Oil Depot
A kínai állami olajvállalat, a Sinopec egyik depója / Fotó: CFoto via AFP

Sokkal kevesebb olajat vesz ki, de hogyan?

Peking döntését nem kísérte hangzatos bejelentés, de a kínai olajimport csöndben a negyedével csökkent az iráni háború kitörése óta. A Bloomberg írása szerint a visszaesés hogyanjáról keveset tudni, pedig attól függ, hogy mennyire fenntartható az intézkedés. A kínai olajipar dekódolása nem egyszerű feladat, a kereskedők ezért a hiányos hivatalos statisztikákat alternatív adatokkal egészítik ki, melyeket a tankerek mozgásából szűrnek le. A Vortexa adatai szerint

Kína ma már csak napi mintegy 8,2 millió hordónyi olajat vásárol a tankereken, szemben a háború előtti napi 11,7 millió hordóval, 

ami talán az egyik legnagyobb ellensúlya lehet a Hormuzi-szoros lezárásának a szaúdi Kelet–Nyugat vezeték és a stratégiai készletek felszabadítása mellett.

 

Ráadásul iparági források szerint a kínai állami olajtársaságok továbbadják szállítmányaikat európai és ázsiai versenytársaiknak is, ami hiány idején igencsak meglepő. Ez nemcsak a határidős olajárakon éreztette hatását, de ennek hatására a fizikai szállítmányok felára is összeomlott. Mindeközben annak sincs jele, hogy fogyatkoznának a kereskedelmi készletek, sőt az elmúlt hetekben a növekedésük látszott a műholdas felvételeken. 

Bár Kína a konfliktus kezdetén megtiltotta a feldolgozott termékek importját, időközben ezt az intézkedést is feloldották. 

Kína ugyanakkor az iráni háborút megelőzően nyilvánvalóan több olajat vásárolt, mint amennyire szüksége volt, a többlet mértékét napi 1 millió hordóra becsülik. A készletezés leállítása tehát részben magyarázatot nyújthat az import csökkenésére.

Ez lehet Kína titka a kereskedők szerint

Az olajpiaci kereskedők több elméletet is megfogalmaztak a behozatal további visszaesésének magyarázatára, szerepel ezek között a kínai gazdaság vártnál gyengébb teljesítménye, ami az olajfogyasztást is visszafogja. A lassulást magyarázhatja a háború hatása a térség más országaira, például a Fülöp-szigetekre, Vietnámra vagy Thaiföldre. Emellett az elektromos autók terjedése, a kiváló tömegközlekedés vagy az otthoni munkavégzés lehetősége segíti, hogy a kínai háztartások könnyebben alkalmazkodjanak a magas üzemanyagárakhoz.

Azonban Kína nem vezetett be más régiós országokkal ellentétben drasztikus keresletcsökkentő lépéseket, és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előzetes adatai szerint a kínai belföldi fogyasztás márciusban és áprilisban is csak napi 110 ezer hordóval csökkent, és mintegy napi 17 millió hordót tett ki.

Más kereskedők szerint

a fogyasztás ennél akár sokkal nagyobb mértékben is csökkenhetett, főként a vegyiparban, amelynek a fogyasztását nehezebb követni, 

de ami a kínai olajfogyasztás növekedésének a gerincét adta az utóbbi öt év alatt. Azonban a petrokémia területén Kína különleges eset, hiszen az ország képes kőolaj vagy földgáz helyett szenet is felhasználni alapanyagként.

A háború kezdete óta az általában jelentős tartalékkapacitással bíró, a szenet vegyi anyagokká alakító iparág nyereségtermelő képessége jelentősen javult, így elképzelhető a hagyományos alapanyagok lecserélése. Bár kevés az adat, de anekdotikus információk szerint ezek az üzemek teljes gőzzel működtek az elmúlt két hónapban.

Más elképzelések szerint Kína a félkész műanyagok és más vegyipari termékek készleteit éli fel, így az olajfogyasztás csökkenése nem fenntartható, csupán egyszeri könnyebbséget nyújt. Esetleg Kína mégis hozzányúlt a stratégiai tartalékaihoz, felhasználva a föld alatti készleteket, amit nem látnak a műholdak. Végül némi szerepet játszhat a kínai olajtermelés növekedése is, ami betöltheti a réseket.

Megoldás egyelőre nincs.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.