Orosz dróntámadás Romániában: a neves amerikai lap lesújtó képet fest Európa biztonságáról – "A NATO védelmének kudarca"
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA NATO keleti szárnya fokozott feszültséggel néz szembe az Oroszországnak tulajdonított ismételt incidensek után. Egy drón lelövése Romániában a regionális törékenység szimbólumává vált, miközben Európa további biztonsági garanciákat keres – írja elemzésében a The New York Times –, aminek előzménye, hogy pénteken újabb csorba esett a kontinens biztonságán. A romániai Galatiban egy lakóházat ért orosz dróntámadás.
A neves amerikai lap szerint az Oroszországhoz közel álló európai államok a biztonság miatti aggodalom hirtelen növekedését tapasztalják, mivel Moszkva fokozza agresszióját, és az amerikai szerepvállalás jövője továbbra is bizonytalan.
Lengyelország, a balti államok, Finnország, Svédország és Románia vezetői közben arra figyelmeztetnek, hogy Oroszország folyamatosan teszteli a NATO határait, és a szövetségnek határozottabban kell reagálnia.
A lap elemzése szerint Románia számára a galati incidens megerősítette a regionális sebezhetőségeket. Bár amerikai csapatokat és NATO rakétaelhárító rendszert állomásoztatnak Romániában, az ország továbbra is ki van téve az ukrajnai konfliktus által generált kockázatoknak.
Ezzel párhuzamosan néhány európai főváros is aggodalommal tekint Washingtonra attól tartva, hogy az esetleges politikai változások befolyásolhatják az amerikai támogatás kiszámíthatóságát.
A nyugati diplomaták ragaszkodnak ahhoz, hogy a NATO továbbra is elkötelezett minden tagállam védelme mellett, de a színfalak mögött intenzív vita folyik a világosabb reagálási tervek és az erők hatékonyabb elosztásának szükségességéről – derül ki az elemzésből.
A NATO elítélte Oroszországot, miután május 29-én, pénteken egy drón eltalált egy lakóépületet Romániában, és két ember megsérült. A szövetség tisztviselői szerint a válaszlépések valószínűleg a keleti szárny védelmének megerősítésére, a drónok elhárító képességének javítására és esetleg a 4. cikkely szerinti konzultációkra fognak összpontosítani, ám anélkül, hogy eljutnának az 5. cikkelyben foglalt kollektív védelmi záradék aktiválásáig – írja az AFP hírügynökség egy elemzésben.
