Értelmét veszítheti a magyar-szerb olajvezeték, ha a Mol elbukja a NIS-t – nyomást gyakorolhatnak Szerbiára az oroszok, hogy döntsenek végre
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Transznyefty orosz vezetéki társaság nem vesz részt a Barátság kőolajvezeték Szerbiába vezető ágának tervezésében, építésében vagy finanszírozásában – jelentette be a cég vezérigazgatója, Nyikolaj Tokarjev. A Transznyefty csak tanácsadóként működik együtt a Magyarországról Szerbiába vezető csőprojektben. A probléma azonban nagyobb annál, minthogy ad-e pénzt az orosz cég vagy nem.
Extra erőt adna az érintett országoknak a vezetékprojekt
A vezetékberuházást kizárólag a szerb és a magyar szakemberek fogják megvalósítani, akik jelenleg a tervezésnél tartanak. A Transznyefttyel nem tárgyalnak sem az építésről, sem a finanszírozásról.
A Világgazdaság korábbi cikke szerint az új, mintegy 300 kilométer hosszú vezetéket az eredeti tervek szerint 2027-ben kívánják átadni. A létesítmény a szerbiai NIS-hez tartozó pancsovai és a Molhoz tartozó százhalombattai finomító között szolgálná az olajtermékek továbbítását. Átadásával optimalizálható lenne
- a pancsovai,
- a százhalombattai
- és a pozsonyi finomító működése.
Erre erősítene rá a jelenleg éppen épülő magyar–szlovák termékvezeték.
Ám lapunk figyelmét már az év elején felhívták egy másik, még ennél is nagyobb súlyú lehetőségre olajpiaci körökből: a magyar–szerb csövön Magyarországon át a Barátság kőolajvezetékből orosz olaj juttatható a pancsovai finomítóba. Az orosz olajjal akár teljesen ki is váltható vele az a kőolaj, amelyhez a NIS jelenleg Horvátországon át jut.
Szerbia az olajszükségletének 90 százalékát most Horvátországból kapja. Ezzel megszűnne a NIS függése a Janaf vezetéki társaságtól. Erősödnének a Mol Janaffal szembeni tárgyalási pozíciói is, a magyar társaság ugyanis a Janaf által üzemeltetett csöveken jut földgázhoz és kőolajhoz a világpiacról.
Csakhogy e lehetőségek akkor bontakozhatnak ki igazán, ha a Mol megszerezheti a NIS-t, ez pedig még várat magára. (Mellesleg orosz olaj nélkül a Mol a NIS olajellátása kapcsán is a Janaftól függene.)
A NIS Mol általi ellenőrzése nélkül viszont még a magyar–szerb olajvezetéki összeköttetés kihasználhatósága is kérdésessé válhat.
Márpedig, magyarázza egy orosz lap,
- a magyarországi miniszterelnök-váltás,
- valamint az Oroszországból érkező szénhidrogént elutasító uniós politika miatt
nehéz elképzelni, hogy Budapest most egy ilyen építkezéssel folytasson.
Ezért Szerbia esélyei valószínűleg csekélyek arra, hogy 2027-ben olajat kapjon Oroszországtól. Pedig Szerbia minden bizonnyal használhatná ezt az olajmennyiséget, tekintve, hogy a NIS szankciók alatt áll, a társaságban lévő orosz részesedések eladását pedig bonyolítja Belgrád álláspontja. Márpedig NIS működési engedélye június 16-án lejár. Ha ezt követően Horvátországon át sem jut kőolajhoz a Perzsa-öbölbeli konfliktus okozta általános hiány miatt, az jelentős kockázat Szerbia egyetlen vertikálisan integrált olajtársasága számára.
Megy a huzavona Szerbiában
Ráadásul néhány napja akadály is gördült a magyar–szerb olajvezeték-projekt elé. Elakadt a kivitelezésre kiírt pályázat, mert kedden jogorvoslati kérelmet nyújtottak be ellene. Pedig állítólag a kiíró, állami tulajdonú Transnafta már kiválasztotta a nyerteseket. A kifogás a műszaki ellenőrzés kiválasztására vonatkozik.
Most már biztos: új olajvezeték épül Magyarország felé, a horvátoknak nagyon nem fog tetszeni – megvan a dátum, mikor éri el a határt
A tárgyalások előrejutottak, körvonalazódik a kompromisszum Belgrád szerint. Egy új kőolajvezeték is épül, ami közvetlen kapcsolatot teremtene Közép- és Kelet-Európa felé Magyarországon át. Bővebben>>>
