Varga Mihály előtt kapu nyílt, a forint az egekben, miközben elképesztő vihar támadt az euró körül
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKödbe burkolózik az eurózóna monetáris politikája a következő időszakban, miután az euró erősödése újfent táptalajt adhat a további kamatvágások mellett érvelőknek, ami a forint számára sem mindegy. Noha csütörtökön Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke azt hangsúlyozta, hogy a kamat jó helyen van és a jegybanknak nincs árfolyamcélja, azt is elismerte, hogy az árfolyamok alakulása hatással van a gazdasági folyamatokra.
Magyarország és a forint számára sem mindegy, hogy mit csinál az EKB
Ez Magyarország számára is fontos lehet, hiszen a forint árfolyamára általában jótékony hatással van a dollár gyengülése, ami együtt jár az euró erősödésével, ám a közös pénz túlzott ereje visszafogja az exportra termelő európai vállalkozásokat, melyek ellátási láncaiba a magyar ipar is erőteljesen beágyazódott.
Ha az euró körüli vita következtében felerősödik az a vélemény, hogy az EKB kamatot fog csökkenteni, és eközben erős marad a forint, az másfél év után először utat nyithat egy magyar kamatvágásnak is.
Nos, miközben Lagarde kommentárjai ellenére nem csillapul az euró-dollár árfolyama közti vita, a forint új és új csúcsokra hág. A napokban átzúzta a 380-as vonalat az euró ellenében, majd pénteken tovább erősödve dél felé közeledve már 378,5-ön túl járt. Az EKB-kamat és a forint árfolyama persze nem döntő tényezők az MNB képletében: ők annak alapján döntenek, sikerül-e tartósan leszorítani a hazai inflációt.
Az elemzők szerint a jegybankelnöki nem, nem feltétlenül nemet jelent: az is lehet, hogy igent
Noha Lagarde arra is felhívta a figyelmet, hogy az euró erősödése a dollárral szemben főként a tavalyi év elején következett be, és az árfolyam azóta szűk sávban mozog, az ING Bank elemzői úgy értelmezték az EKB-elnök szavait, hogy
a kamatemelés jó időre lekerült a napirendről és akár a kamatcsökkentés is folytatódhat a jövőben.
A piaci konszenzus egyelőre az európai kamatszint változatlanságára számít az idei évben, de az eurózóna inflációja januárban már alulmúlta az EKB 2 százalékos célját.
Az euró további erősödése fejfájást okozhat a jegybank számára, ám azt is érdemes észrevenni, hogy az európai közös pénz 1,2-ről 1,18-ra gyengült a dollárral szemben a grönlandi válság óta. Az ING elemzői szerint is inkább az 1,25-ös árfolyam közelében erősödhetnek fel a kamatvágást sürgető hangok.
Noha Lagarde arról is beszélt, hogy véleménye szerint nem szükségszerű, hogy az euró nemzetközi szerepe a deviza erősödésével járjon együtt, ezzel a bank elemzői már nem értettek egyet, jelezve, hogy a nagyobb szerep óhatatlanul nagyobb keresletet és magasabb árat jelent, ám arra is felhívták a figyelmet, hogy a globális euró eddig inkább csak álom volt és nem valóság.
Az euró erősödése egyelőre nem drámai, de az EKB-n belül is van vita
A kamatdöntés óta péntekre már Lagarde mellett más döntéshozók is megszólaltak, egyebek mellett az euróárfolyam kérdésében is, és a legtöbben szintén azt hangoztatták, hogy a nagy mozgások például a dollárral szemben főként az elmúlt év elején következtek be és az árfolyam viszonylag szűk sávban mozgott.
Francois Villeroy de Galhau, a francia jegybank elnöke arra is rámutatott, hogy a jelenlegi, 1,18-as euró/dollár árfolyam nagyjából megegyezik az euró létrehozása utáni átlaggal – jelenti a Bloomberg.
Az EKB kormányzótanácsán belül azonban van, aki a másik irányba mutatóan nyilatkozott.
A kockázatok továbbra is fennállnak, a legnagyobb ezek közül az Egyesült Államok kiszámíthatatlan kereskedelempolitikája, miközben az euróövezetben süllyedt az infláció – írja a Bloomberg –, ami felbátoríthatja a kormányzótanács galambpárti kisebbségét, még akkor is, ha az EKB előrejelzése szerint az infláció 2028-ban visszatér a 2 százalékos célhoz.
Valós kockázata van az infláció vártnál alacsonyabb alakulásának
– idézik a finn Olli Rehnt, aki blogbejegyzésében a visszafogott gazdasági növekedésre, a béremelkedés lassulására, az erősebb euróra és a kínai import növekedésére utal.
Bár a forint számára általában a dollár gyengülése a kedvező, a magyar kamatvágás lehetséges közeledtével nem közömbös az eurós kamatok szintje sem.
Az EKB tavaly június óta nem nyúlt a kamathoz, így a forintkamatok csökkenése a kamatelőny apadásával is járhat, ami a forint kurzusát gyengítheti. Azonban ha az eurókamatok is csökkennek, úgy a kamatelőnyből több maradhat a magyar döntés után is, nem véletlen tehát, hogy az EKB esetleges lazításának előtérbe kerülése után pénteken a forint erősödni tudott az euróval szemben, és ismét a kétéves csúcs közelében járt az árfolyam a közös pénzzel szemben.
