A Hormuzi-szoros megnyitása adhat kegyelemdöfést a kitermelést fojtogató olajkartellnek
Túlmutathat önmagán az Egyesült Arab Emírségek váratlan kilépése az olajkartellből. Korábban is voltak már távozók, de ezúttal az OPEC harmadik legnagyobb kitermelője, a kibocsátás 12 százalékát adó tag önállósodott. Kérdéses a kartell jövője.
Frusztráció és fegyelmezetlenség az olajkartellben
- Katar,
- Ecuador és
- Angola
korántsem rázták meg ennyire a kartellt.
Az Emírségek, mely Szaúd-Arábia és Irak mögött az OPEC harmadik legnagyobb olajtermelője, idén márciusban napi 2,37 millió hordót termelt, szemben a fenntartható, körülbelül 4,3 millió hordós kapacitásával (a Nemzetközi Energiaügynökség – IEA – adatai szerint).
Arról sem szabad elfeledkezni, hogy Abu-Dzabi az elmúlt években 150 milliárd dolláros beruházási programot indított, azzal a céllal, hogy 2027-re napi ötmillió hordóra növelje kitermelési kapacitását, ami 2024-ben még a hárommilliót sem érte el. A Szaúd-Arábia által irányított kvótarendszer miatt azonban valós kapacitásának 30 százalékát már eddig is kénytelen volt mesterségesen visszafogni.
Régóta frusztrálta az Emírségeket, hogy néhány OPEC-tagállam, mentesül a kvóták alól:
- Líbia,
- Irán,
- Venezuela.
Míg Irak rendszeresen túllépte a kvótáit.
Kioltotta az árszabályozást a palaforradalom
Miközben az olajkartell évtizedek óta próbálja befolyásolni a globális kitermelést. Az Egyesült Államok idén januárban napi 13,2 millió hordót termelt, szemben a 2010. januári 5,4 millió hordóval. Ráadásul az elmúlt két évtizedben Kanada, Guyana és Brazília olajtermelése is bővült. Ezzel párhuzamosan szűkült az OPEC képessége a globális kínálat és az árak befolyásolására.
Bő évtizede az OPEC megpróbálta elárasztani a piacot, hogy lenyomja az árakat, s elfojtsa az amerikai palaforradalmat.
Ám épp ellenkező hatást ért el, amennyiben az amerikai termelők hatékonyabbak és versenyképesebbek lettek. Most az amerikai termelők alacsonyabb olajárak (50 dollár hordónként) mellett profitabilisak, mint a legtöbb OPEC-ország, melyek költségvetési egyensúlya 80–120 dolláros olajárat kíván.
Az sem véletlen, hogy épp az Emírségek lépett ki a kartellből, mert
Abu-Dzabi olajtermelése az egyik legversenyképesebb volt az OPEC-körben,
- ezért nincs rászorulva a mesterségesen magasan tartott árszintre
- és a szűkre szabott kvótákra.
Mi lesz, ha megnyitják a Hormuzi-szorost?
A Hormuzi-szoros lezárása már most is okafogyottá teszi az OPEC-kvótákat, hiszen a kartelltagoknak mindenképpen vissza kell fogniuk a kitermelésüket.
Az olajkartell számára az igazi próbatételt a békekötés jelentheti.
A kereskedelmi útvonal helyreállítása után ugyanis minden kapacitásra szükség lesz, hogy a globális olajéhséget kielégítsék a termelők. Ennek fényében már nem is annyira meglepő az Emírségek kilépése, s közeledése az Egyesült Államokhoz, hiszen a kvótához képest épp Abu-Dzabi rendelkezik a legtöbb fölös kapacitással.
