A félelem miatt nő az olajár

Több mint egymillióan gyűltek össze Kairóban. Az Egyiptom nagyvárosaiba tervezett, Hoszni Mubarak elnök távozását követelő megmozdulásokon Mohamed el-Baradei ellenzéki vezér kijelentette: a harminc éve hatalmon levő államfőnek péntekig le kell mondania. Csak ezután hajlandók részt venni a Mubarak által kezdeményezett tárgyalásokon. A válság békés rendezését segítheti a nyolcvanmilliós országban, hogy a hadsereg még hétfő este bejelentette, nem alkalmaz erőszakot az államfő távozását követelő tüntetőkkel szemben.
Az egyiptomi válság elhúzódása a világgazdaság szempontjából a legjelentősebb hatást az olajpiacra gyakorolhatja.

Szabó Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő részvényportfólió-menedzsere lapunknak elmondta: az egyiptomi olajtermelés elenyészőnek tekinthető  a napi 600 ezer hordó körüli mennyiséggel, ez kevesebb mint a globális termelés egy százaléka. Érezhetőbb kiesést jelenthet a Szuezi-csatorna, illetve a SuMed vezeték esetleges lezárása. A Szuezi-csatornán és az országon áthaladó olajvezetéken keresztül jelentős mennyiségű kőolajat, illetve finomított olajtermékeket szállítanak a Közel-Keletről Európa és az Egyesült Államok felé. A tengeri útvonalon északi irányba naponta mintegy egymillió hordó kőolaj és finomított olajtermék halad át, míg a Szuezi-öbölt és a mediterrán térséget összekötő SuMed vezetéken további napi 1,1 millió hordó kőolajat szállítanak. Ez a mennyiség a globális olajtermelés mintegy két százalékát teszi ki – írja a Wall Street Journal. Ha a Szuezi-csatornán áthaladó szállítást a válság akadályozná, az az olajárat rövid távon jelentősen befolyásolhatja. A szuezi átjáró nélkül ugyanis a Közel-Keletről Európa és az USA felé tartó tankereknek meg kellene kerülniük Afrikát, ami közel tízezer kilométeres kitérőt jelentene. Valójában a Szuezi-csatornán keresztül zajlik a világ tengeri kereskedelmi forgalmának nyolc százaléka, amelynek meghatározó hányadát az olajszállítmányok teszik ki.

A brent kőolaj hordónkénti ára hétfő óta száz dollár fölött, több mint kétéves csúcson tartózkodik, pedig a Szuezi-csatornán keresztül egyelőre zavartalanul zajlik a hajóforgalom. Tegnap valamivel 101 dollár felett állt az árfolyam.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője szerint nincs még vészhelyzet a világ olajpiacán. „Ha valami rendkívüli történik, lépni fogunk” – jelentette ki tegnap Nobuo Tanaka saját szervezetére és az OPEC-re utalva. Amennyiben a Szuezi-csatornát lezárnák, az nem okozna azonnali hiányt a piacon, csupán a szállítási költségek nőnének meg a hosszabb útvonal miatt – mondta az IEA vezetője a Reutersnek.
„Nem hiszem, hogy a Szuezi-csatorna lezárásáig komolyabb akadályoztatásig fajulna a helyzet Egyiptomban” – mondta el lapunknak Hegedűs Miklós. A GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója szerint a csatornaútvonal esetleges kiesése legfeljebb néhány napon, héten át tartó olajár-emelkedést okozhatna. A szakértő elmondta: a Szuezi-csatorna szerepe már egyáltalán nem olyan jelentős, mint volt az 1956-ban kitört válság idején. A kőolaj piaci árának az egyiptomi helyzet miatti megugrása az adriai kikötőállomásokon további drágulást okozhat, ami rövid időn belül begyűrűzhet a hazai üzemanyagárak alakulásába is – véli Hegedűs Miklós. A szakértő a mostani drágulás ellenére azt várja, hogy az idén 100 dollár alatt marad átlagban a kőolaj ára.

Az egyiptomi helyzet olajpiacra gyakorolt hatásának fő kérdése az, a válság mennyire terjed át a közel-keleti régióra, ahol Egyiptomhoz képest jóval jelentősebb olajtermelő országok találhatók – véli Szabó Gábor. Az egyiptomi helyzet eszkalálódása a válság átterjedésének lehetősége miatt okoz – elsősorban érzelmi alapú – aggodalmat a piacon, miután az Egyesült Államokban és Európában jelenleg jelentős készletek állnak rendelkezésre egy esetleges ellátási probléma esetére. Az elemző a következő egy évben az OPEC-tagállamok kitermelésnövelésére számít, ez a magas árak miatt gyengülő kereslet hatására a 80–90 dolláros tartományba visszatérő olajárat jelenthet. A mostani egyiptomi helyzet elsősorban a piac érzelmi jellegű reagálása miatt okozhat 100 dollár feletti árszintet. A Mol szempontjából az egyiptomi helyzet nem jelent számottevő kiesést – mondta az elemző azzal kapcsolatban, hogy a részben a magyar társaság kezében lévő INA hétfőn felfüggesztette a fúrási munkákat az egyiptomi Sidi Rahman olajmezőn.

Újabb leminősítés

Leminősítette a Standard & Poor’s is Egyiptom szuverén államadósságát. A hitelminősítő egy-egy osztályzattal rontotta az ország külföldi devizában és hazai fizetőeszközben denominált adósságát, BB, illetve BB+ szintre. Az S&P lépése egy nappal követte a Moody’s hasonló döntését, amely egy szinttel, Ba2-re minősítette le az ország államadósságát – ez már nem is a legmagasabb bóvli kategóriának minősül.