Egekben a nyersanyagárak
Az élelmiszerek és alapanyagaik drágulásának az egyik fő oka az, hogy a felhasználás az emberi fogyasztástól az ipari feldolgozás felé tolódott el.
Évi 160 millió tonna kukoricát használnak fel bioüzemanyag gyártására a világon, a globális kibocsátás 18-20 százalékát. Összehasonlításul: az Európai Unióban ennek a mennyiségnek a harmadát, 50-55 millió tonna kukoricát takarítanak be évente. A bioüzemanyag felhasználásában az USA vezet, az összmennyiség túlnyomó részét, 120-130 millió tonnát az amerikaiak használják fel. Azáltal, hogy az egyik legfontosabb takarmány-alapanyag, a kukorica jelentős részét felveszi az ipar, a „maradék” szóba jöhető takarmánynak, így az árpának és a búzának is évek óta magas az ára, hiszen a viszonylagos kukorica-hiányban ezek drágulnak.
Hasonló a helyzet a növényi olajokkal is: a repce 70 százalékát, de szóját és újabban már napraforgót is biodízel gyártására használnak fel.
Mindennek jelentős az árfelhajtó hatása, ez most különösen érzékelhető, főleg, mivel a biodízel ára a kőolajétól függ. Így a nyersolaj ára együtt mozog olyan kulcsfontosságú élelmiszer-alapanyagok árával, mint a kukorica, a szója és a repce. A kőolaj ára egy éve nő, így egyre jobban megéri a biodízelgyártás is, a termelők és a kereskedők tömegesen fordulnak az ipari felhasználás felé, hiszen emellett a humáncélú felhasználás nem versenyképes. Ez különösen a szegény országokat sújtja, hiszen ezáltal az élelmiszerárak is növekednek, és ez időről időre humanitárius katasztrófához vezethet.
„Számomra különösen visszatetsző, hogy államilag támogatott a bioetanol gyártása, miközben egyértelműen éhínséghez vezet” – nyilatkozott lapunknak Raskó György. Az agrárközgazdász szerint az EU „farizeus” viselkedésére jellemző, hogy egy nemrégiben az éhezés témakörét körüljáró vitaanyagban egy mondattal sem említette tényezőként a bioetanol-gyártást.
Az élelmiszerárak emelkedését tovább fűtötte az időjárás és a spekuláció. Tavaly Oroszországot szárazság, Európát túlzott esőzés és belvíz sújtotta. A világ fő mezőgazdasági területein jelentős volt a terméskiesést.
Éppen az orosz szárazság miatti exportstop tavalyi bejelentésekor indult el a hihetetlen emelkedés, amikor a hiányra spekuláló tőke elözönlötte az árupiacokat – jóllehet ekkor még gabonahiányról szó sem volt. A lépésen az amerikai kereskedők nyerték a legtöbbet, jelentős exportjuk miatt 2010-ben rekordévet zártak.
A számos fórumon hallható vélekedésekkel ellentétben a kínai középosztály erősödése még nem eredményez jelentős keresletnövekedést, de tény: az évente több tízmillióval növekvő létszámú jómódúak a rizs helyett inkább a nyugati élelmiszereket kedvelik. Mindez hosszabb távon kihat a búza piacára. A nyugati életforma részeként Kína egyre inkább a világ tejpiacának mozgatója is lett.
Raskó György szerint még legalább 10-12 hónapig nem számíthatunk a magas árak esésére, bár a búzánál a nyárra 15-20 százalék körüli árszintesés várható. Magyarországon a búza így is drága marad, tonnája tartósan 50 ezer forint felett lesz, és mivel jelentős mennyiségű kukoricát is lekötöttek már ezen az áron, valószínűleg a tengeri tonnája sem megy 45-50 ezer forint alá.
A 2011-es termés enyhülést hozhat a világpiacon: a kedvező árszínvonal miatt minden lehetséges területet bevontak a termelésbe, így az idén különösen Brazíliában soha nem látott mennyiségű szója és kukorica teremhet.
Clinton: az etanol és a lázadások
A bioetanol-gyártás jelenlegi szinteken tartása, illetve további fokozása a mostani árak mellett újabb éhséglázadásokhoz vezethet a szegény országokban – jelentette ki Bill Clinton a múlt héten.A volt amerikai elnök agrár-nagyvállalkozóknak elismerte ugyan, hogy országának csökkentenie kell energiafüggőségét, ám nem az éhséglázadások árán. Az exelnök szerint a főleg az élelmiszerárak emelkedése miatt kitört arab lázadások máris súlyos problémákat okoztak a közel-keleti stabilitásra érzékeny amerikai külpolitikának.
A volt amerikai elnök agrár-nagyvállalkozóknak elismerte ugyan, hogy országának csökkentenie kell energiafüggőségét, ám nem az éhséglázadások árán. Az exelnök szerint a főleg az élelmiszerárak emelkedése miatt kitört arab lázadások máris súlyos problémákat okoztak a közel-keleti stabilitásra érzékeny amerikai külpolitikának. Cukorpiac: torz uniós árak A cukor világpiaci drágulásának egyik fő oka, hogy az etanolgyártásban érdekelt brazil termelők inkább biodízelnek adják el terményüket, mert így többet kapnak érte, mint ha élelmiszerként értékesítenék.
Az EU korábbi túlzott cukorpiaci támogatása tovább torzította az árakat. Magyarország különösen kiszolgáltatott a világpiacnak, hiszen évi 105 ezer tonnás termelés csak a harmada a hazai fogyasztásnak. A januári KSH-adatok szerint kilónként 220 forint körül adták, most ez 100 forinttal is több. Új szállítási irányok az olajtermelőknél, olajcsere a finomítóknál Tegnap újabb árrekordok születtek a világ szénhidrogén- és fémpiacain, továbbra is főként az észak-afrikai politikai zavargások miatt. Az árakra erősen hatottak a spekulációs megfontolások, az infláció miatti aggodalom és persze a nagyobb aktuális ügyletek. Erősödik az arany másodlagos befektetési célpont szerepe is. A nemesfém 1435,60 dolláros New York-i unciánkénti árával új csúcsot döntött a keddi záráskor. Vágtájában erős szerep jut Kínára, amely egyedül az év első két hónapjában 200 tonnát vásárolt fel az UBS AG adatai szerint, holott tavaly az év egészében szerzett be 579,5 tonnát – derül ki a Világaranytanács adataiból.
A dublini Goldcore Ltd. elemzői szerint az arany ára hamarosan eléri az 1500, az ezüsté pedig a következő hetekben a 40 dollárt is – írja a Bloomberg. (1980-ban volt 50 dollár fölött is.) Tegnap reggel még áprilisi szállításra 1433,30 dollárért lehetett aranyat jegyezni a Comexen, a londoni azonnali jegyzés változatlanul 1232,95 volt. Drágult a palládium is, de legutóbbi tízéves csúcsát február 22-én érte el, 863,70 dolláros unciánkénti árral, áprilisi szállításra.
Ugyanakkor néhány londoni befektető eladásai és az amerikai munkanélküliségi adatok javulása alapján akár olcsóbb is lehet az arany Londonban és New Yorkban is a közeli napokban. Tegnap délután már az ezüst is lejjebb csúszott nyolcéves csúcsáról. Olajjal 29 havi rekord körüli szinten kereskedtek tegnap a világpiacokon. A jócskán 100 dollár körüli ár továbbra is azt jelzi, hogy a piac tart a líbiai zavargások más közel-keleti olajtermelő országokra való továbbterjedésétől. Az aggodalmat fokozta, hogy Kadhafi megkísérelte visszaszerezni néhány város ellenőrzését.
A kereskedés a líbiai minőség pótlására alkalmas, ázsiai vevőket megcélzó nyugat-afrikai és kaszpi-tengeri minőségeknek kedvez, így ezek ára meghaladta az európai jegyzéseket is.
A milánói Saras SpA, amely a földközi-tengeri térség legnagyobb olajfinomító kapacitását ellenőrzi, továbbá a legnagyobb görögországi finomító tulajdonosa, a Hellenic Petroleum SA például jelezte, hogy kész átváltani a líbiaitól eltérő, de ahhoz hasonló minőségű olajra. Ugyanakkor épp egy ilyen cseretételnek, az Abu-Dzabiból több finomítónak útnak indított mennyiségnek köszönhető, hogy tegnap kissé estek a jegyzések.
A „zavargásos konjunktúra” nagy haszonélvezője Nigéria és Azerbajdzsán is. A nigériai qua iboe könynyűolaj 117,59 dolláros hordónkénti ára szerdán 3,22 dollárral volt magasabb az északi-tengeri brenténél, az azeri könynyűolajé 3,60-dal. A két ország az 50 százalékkal megcsappant líbiai dízel- és benzinexport pótlásába is beszállt.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.