Az arany tizenegy dollárral magasabban zárt, mint az előző nap. Az ezüst ára pedig szintén csúcsot döntött, 38,13 dollárra kúszott fel, ami 31 éve nem látott csúcsnak felel meg. A Commerzbank szerint az arany és az ezüst ismét biztos menedéknek számít. Ugyanis a Líbiában folyó háborún, az arab térségben dúló zavargásokon és a Japánban történt katasztrófákon kívül ismét az egyes euróövezeti országok adósságválsága került a figyelem középpontjába – jelenti az ORF.
A Commerzbank véleménye szerint aligha lehet arra számítani, hogy sor kerül az adósságválság "meggyőző és átfogó megoldására", ahogy ezt Olli Rehn EU biztos már többször megígérte. A tegnap délutáni kereskedelemben alkuszok szerint mindenekelőtt a dollár került nyomás alá. A gyengülő dollár viszont az aranyat és az ezüstöt a más valutatérségekből származó befektetők számára kedvezőbbé teszi, hiszen e nemesfémek kereskedelmét dollárban bonyolítják le.
A Forbes a helyzetet kommentáló cikkben arra emlékeztet, hogy a legnagyobb amerikai arany alap, az ETF papírjai 140 dolláros csúcsot döntöttek és hamarosan további rekordokra kerülhet sor. Emellett a Financial Times a Wikileaks által nyilvánosságra hozott diplomáciai jelentések alapján arról is beszámolt, hogy Kína, Oroszország és India után egyre több jegybank kezd intenzív aranyvásárlásba. A kiszivárogtatások szerint a nemesfémből bevásárol Jordánia, Irán és Katar is.
Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) legfrissebb statisztikája sok elmozdulást nem mutat az elmúlt egy évben a jegybanki aranytartalékoknál. A sorrend az első tíz helyezettnél, amely a jegybanki aranykészletek több mint két harmadát birtokolja, mindössze Oroszország vonatkozásában változott.
Az orosz tartalékok immár évek óta folyamatosan növekednek, és a legfrissebb adatok szerint most a kilencedik helyről egyet előre lépve megelőzik a japán központi bank készleteit. A 10 legnagyobb aranytulajdonos közül kis mértékben csökkent a Német Szövetségi Bank aranytartaléka, és jelentősen a Nemzetközi Valutaalap aranykészlete.
Ha a népszerűséget tekintjük, az arany iránti láz egyértelműen buborékképződésre utal. Nagy tömegben fogy ma a fizikai arany és nemcsak a jegybankok és a befektetők, de magánemberek is szívesen vásárolnak rúdaranyat.
Pedig egy évtizeddel ezelőtt az arany mindössze 300 dolláros unciánkénti áron kelt el, míg a mai elemzések szerint az idei évben akár az 1 690 dolláros szintig is felkúszhat az árfolyam. Az arany egyébként történelmi szemszögből nézve is túlértékeltnek tűnik: a babilóniai birodalom idején egy uncia aranyért 350 szelet vekni lehetett kapni. A mai amerikai kenyérárakkal számolva 850 dollár lenne a tisztességes aranyár. A Crédit Suisse szerint az arany bekerülési ára unciánként mintegy 600 dollár, az arany tehát ilyen szempontból is túlértékelt.
A Financial Times szerint senki nem képes megbecsülni az arany valódi értékét, a Wall Street pedig mindössze azzal érvel, hogy a sárga fém ára rendszerint felmegy, amikor a jegybanki alapkamatok alacsonyak. Azt persze elfelejtik megjegyezni, hogy 1980-ban pillanatok alatt kipukkadt az aranybuborék, amikor Paul Volcker, a Fed akkori elnöke kamatemelésbe kezdett. A következő két évben az arany ára kétharmadával csökkent. Ahhoz, hogy az arany most elérje a dollárban mért, inflációval igazított átlagárát, 70 százalékot kellene veszítenie értékéből. A kenyér árát tekintve az arany 40 százalékkal túlértékelt, az olajhoz képest 9 százalékkal adnak többet érte, mint kéne.
A bikák abban reménykednek, hogy az arany ára hamarosan az 1980-as csúcsra szökik, ugyanakkor a nyersolaj átlagárát tekintve a tisztességes árfolyam unciánként 1 000 dollár alatt lenne. Ez nem jelenti azt, hogy az arany ára nem szökik fel ebben az évben, de – fogalmaz Financial Times – a prudens befektetőknek nem árt, ha kevésbé csalfa eszközt keresnek a vagyonuk védelmére.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.