Újabb és újabb aranyárrekordok születnek

Majd a hét utolsó munkanapján újabb fellendülés, és újabb csúcs született: az arany ára az azonnali kötések esetében 1 280,80 dollárra emelkedett unciánként a Szingapúri kereskedésben, míg a decemberi határidős jegyzésekre az üzleteket 1 282,30 dolláron kötötték unciánként. (Az arany árfolyamának eddigi történelmi csúcspontja 1266,50 dollár volt, június 21-én kereskedtek ennyiért a nemesfémmel.)

Hosszú évszázadok óta bevált gyakorlat, hogy a globális gazdasági bizonytalanságok, a kockázatos és kiszámíthatatlan körülmények esetén a befektetők az arany, mint az egyik legbiztonságosabb befektetés felé fordulnak. Az elmúlt két év hangulatát markánsan meghatározó nemzetközi válság fényében így nem meglepő, hogy a nemesfém ismét nagy népszerűségnek örvend. Mi több, e fontos tényezőn kívül még más körülmények is felfelé hajtják az aranyárakat: a jegybankok rég nem látott mélységekben tartják a kamatszinteket, miközben a kormányok az élénkítés érdekében zsákszámra öntik a pénzt a gazdaságokba. Mindezzel jelentős inflációs veszélyeket okozva, amelyek ellen hathatós gógyír lehet a régen bevált befektetői gondolkodás. Mivel az európai tagországok adósságrendezésének, valamint az egyensúly-javító intézkedések eredményességének csak nagy bizonytalansággal jósolható meg a végső időpontja, s az Egyesült Államok gazdasági feljavulása is, úgy tűnik, lassabb lesz a vártnál, egyelőre az arany árfolyamában sem remélhető megnyugvás.

A napvilágot látott elemzések összességében általában 1350 és 1500 dollár közötti unciánkénti aranyárat várnak az idei év végére, egyesek szerint a negyedik negyedévre átlagosan 1400 dollár környékén állapodhat meg a konszenzus. Ezek persze csak óvatos becslések, azt azonban már most biztosan lehet tudni, hogy az arany iránti befektetői kereslet – a nemzetközi piacok széles befektetési portfólióján belül – 2007-ben mindössze 20 százalékot ért el, 2009-ben azonban már a dupláját, azaz 40 százalékot. Az idei esztendőről még nem lehetnek éves összesített adatok, viszont mindenképpen figyelemre méltóak a második negyedévi folyamatok, amikor szinte egycsapásra megugrott az arany népszerűsége. Éppen akkor, amikor Görögország államadóssággal kapcsolatos gondok nyilvánosságra kerültek.  

Összességében elmondható tehát, egyhamar nem valószínű, hogy a befektetők elvesztenék érdeklődésüket a sárga nemesfém iránt. Sőt, érdemes megjegyezni, hogy az egyre kiszámíthatatlanabbá váló devizamozgásokat fedezve, mind több jegybank vásárol be az aranyból. India például épp egy évvel ezelőtt vett a Nemzetközi Valutaalaptól 200 tonna aranyat, de 2009 második negyedévében a Kínai is szert tett 450 tonnányira, és az oroszok is folyamatosan halmozzák fel a nemesfémet. Miközben a fejlett országok nem adnak el, a feltörekvő piaci jegybankok óriási vevők az arany piacán.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) ezzel éppen ellentétesen cselekedett. Júliusban 16,9 tonna aranyat adott el, amiről csak szeptember elején tájékoztatták a nagyközönséget. Az ügylet amúgy annak a tavaly elhatározott tervnek a része volt, amelyben elhatározták, hogy összesen 403,3 tonnával csökkentik az IMF aranytartalékát, ami a teljesnek az egy nyolcada. A program 191,3 tonna értékesítését irányozza elő 2010-re. Ebből a júliusi tétellel együtt 88,3 tonnát adtak el. A reform célja, hogy szilárd pénzügyi alapra kerüljön a szervezet. Az aranytartalék csökkentése mellett az IMF lefaragja kiadásait, és csökkenti személyi állományát is.

Az ilyen magas árfolyamok idején azonban mindig érdemes résen lenni. A felhalmozódó spekulatív akciók ugyanis egyik pillanatról a másikra a most megszokottal akár ellentétes mozgásokat is produkálhatnak, egészen rövid idő leforgása alatt. S mindez jelentős kilengéseket okozhat az arany árfolyamában, amit aztán átmeneti visszarendeződés követhet. Szakértői előrejelzések 1230-1240 dollár körül becsülik unciánként azt az értéket, amelyen az arany ára beállhat egy relatíve nyugodt szintre.

Soros téved?

Az Arany Világtanács (World Gold Council) legfrissebb elemzése az arany immár 10 éve tartó töretlen árfolyam-emelkedését vizsgálja. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy az arany nincs túlértékelve és buborék sem alakult még ki az arany piacán. Sőt az elemzés szerint számos tényező alapozza meg az árfolyam további növekedését, többek között a feltörekvő piacokról érkező kereslet.

Az aranytermelők nemzetközi szervezetének tanulmánya éles ellentétben áll Soros György magyar származású amerikai üzletember néhány napja a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatával, mely szerint buborék van kialakulóban az arany piacán.