Az államkötvényeket palotára cserélték

Immár 267,75 milliárd forintot tett ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott hat Pallas Athéné-alapítvány összvagyona augusztus 30-án. Ez 2,25 milliárddal több, mint amennyit az MNB-től kaptak. Mivel a megalakulásuk óta eltelt két évben az alapítványok közel 3,6 milliárd forint összértékben támogattak több mint 800 oktatási, kutatási, tudományos pályázatot, ez azt jelenti, hogy vagyonuk 5,85 milliárddal nőtt. Ez 2,18 százalékos összhozamnak felel meg, ami éves szinten – a kétéves futamidőt figyelembe véve – alig valamivel több mint 1 százalék.

Az MNB-alapítványok augusztus végén 173 milliárddal finanszírozták az államháztartást, összesen ekkora értékű állampapírt birtokoltak ugyanis. Ez 24,3 milliárddal kevesebb a március véginél. A csökkenés oka, hogy az Európai Központi Bank vizsgálja, nem minősül-e az EU-ban tiltott monetáris finanszírozásnak, hogy a jegybank alapítványai a nekik juttatott közpénzből vesznek állampapírt. A támadási felületet kivédendő az alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. úgy döntött, az állampapírok legalább felét fokozatosan ingatlanokba teszi át. Emiatt nőtt az utóbbiakban tartott alapítványi vagyon öt hónap alatt 29 milliárddal, 53,45 milliárdra, azáltal, hogy az Optima több ingatlant is vett, köztük az egykori postaszékháznak helyet adó Széll Kálmán téri Buda-palotát és az egykori Várkert kaszinót. Alapításukkor Pallas Athénéék még csak 6,8 milliárd forint értékű ingatlant birtokoltak.

Az alapítványok bankbetétjei március végétől augusztus végéig 2,6 milliárdról 5,16 milliárdra, míg cégrészesedéseik 1,6 milliárddal 36,11 milliárdra apadtak.