Akciókból már nincs hiány

Már látszik a jegybanki alapkamat-emelés hatása az év végi betétakciók egy részén: megjelentek a piacon a 8 százalék fölötti kamatot fizető ajánlatok. Az Erste kamatbiztos betétje például 8,5 százalékot ad három hónapos futamidőre, ha a kliens legalább 100 ezer forinttal növeli megtakarításai összegét. A Citibanknál egyéb befektetési termékekkel kombinálva 8,25 százalékos betétkamatot érthetnek el a kliensek, és kötvény vagy befektetési alap vásárlása esetén a CIB is megadja a 8 százalékot három hónapra az ügyfeleinek. Az MKB-nál a Hozamtrió kombináció fizeti a legmagasabb kamatot a betéti részre, egy hozamgarantált befektetési alap és egy változó kamatozású kötvény jegyzése mellett 8,88 százalékos éves kamatot érhetnek el az ügyfelek. Néhány helyen le sem kell kötni a pénzt a magas kamatért; a K&H-nál a megtakarítási számla 7 százalékot fizet, az Axánál a látra szóló VIP-betét EBKM-je jelenleg 7,1 százalék.

Az akciós betét mellett a tartós befektetési számla (tbsz) a másik húzótermék. Előnye, hogy ha a tulajdonos legalább három évig nem nyúl a számlán lévő pénzhez, csak 10 százalékos kamatadót kell lerónia a hozamok után, ha pedig öt éven át nem vesz ki belőle, kamatadó-mentessé válik a megtakarítása. A tbsz-nek két fajtája van, az egyikre bankbetét, a másikra értékpapírok tehetők, mindkettővel kapcsolatban számos akció van most a bankoknál. Vannak olyan hitelintézetek, amelyek kifejezetten a tbsz miatt többéves betétlekötéseket is kínálnak. A Raiffeisen, az UniCredit, az Erste, a CIB és az OTP is tart ilyet a termékpalettán; ezek között akad fix és változó kamatozású is, de a hitelintézetek többségénél a rövidebb futamidejű akciós betétek is elhelyezhetők a számlákon.
A tbsz értékpapíros változatára kötvényeket, befektetési jegyeket, állampapírokat vagy részvényeket vásárolhatnak a befektetők. A bankok egy része kötvényekkel is akciózik ennek apropóján. A lakosság körében a bankbetétekénél valamivel magasabb kamatot, ám nem sokkal nagyobb kockázatot képviselő kötvények egyébként is népszerűek, a harmadik negyedév végén már csaknem 700 milliárd forintot tartottak ilyen eszközökben a háztartások.
Az alapkezelők termékfejlesztői sem tétlenkedtek, az akciós ajánlatok főleg garantált konstrukciókat tartalmaznak. Holnapig jegyezhető az MKB Primátus nevű ötéves futamidejű alapja, amely 20 százalékos hozamot garantál a futamidőre. Az extrahozam, amely az eurózóna és az USA részvény-piacának a teljesítményétől függ, viszont soványka, maximum 30 százalékos lehet a teljes futamidőre. Az OTP-nél egy feltörekvő- és egy árupiaci hozamvédett alapot lehet az év végéig jegyezni, ezeknél a garantált hozam szerényebb, három évre csak 7 százalék, az árupiaci alapnál viszont nincs a hozamnak felső korlátja, a feltörekvő piaci konstrukció pedig 50 százalékos maximális hozamot fizethet.
A Budapest Alapkezelőnek is van olyan alapja, amelynek ajánlott befektetési időhorizontja megegyezik a tbsz-ével. A Budapest Banknál emellett automatikusan biztosítást is kötnek a tbsz-t nyitó ügyfelekre. Ez alapján megtérítik a tartós befektetés adóját – de legfeljebb 500 ezer forintot – még annak megfizetési esedékessége előtt, ha a megtakarítás kivonására hatvan napot meghaladó munkanélküliség vagy keresőképtelenség következtében, a gyűjtőévet követően kerül sor. A brókercégeknél is vannak akciók; a Concorde-nál például 100 millió forintos forgalomig jutalékmentesen tőzsdézhet az ügyfél, ha tartós befektetési számlát nyit legalább egymillió forinttal.
Az életbiztosításokra 2010-től nem vehető igénybe adó-visszatérítés, ám kamatadó-kedvezményben a biztosítók ügyfelei is részesülhetnek. Nem keletkezik kamatadó-fizetési kötelezettség, ha a szerződés lejáratkori kifizetése, illetve a szerződés visszavásárlása a biztosítási szerződés megkötésének tizedik évfordulója után történik meg, és a kifizetésekkel a szerződés megszűnik. Ha az ügyfél hat évnél régebben befizetett díjak terhére szeretne részvisszavásárlást kezdeményezni, ezt is megteheti kamatadómentesen, ha eközben a szerződése nem szűnik meg. Nem árt azonban tudni, hogy a 2006. szeptember 1-je előtt kötött szerződések ugyan a 2010-ben hatályos jogszabályok szerint még teljes mértékben kamatadómentesek voltak, 2011. január 1-jétől viszont ha az ügyfél eseti vagy rendkívüli díjat kíván befizetni, az új befizetések hozama után már köteles leróni a kamatadót, ha részben vagy egészben visszavásárolja az egyösszegű rendkívüli befizetést – mondja Mátyás-Kollár Gabriella, az Aegon Magyarország életbiztosítási igazgatója.
Bár olyan adókedvezmények, amelyek néhány évvel ezelőtt voltak, már nem járnak az életbiztosításokra, a piaci szereplők optimisták a jövővel kapcsolatban. A magyar lakosság az szja-kulcs csökkentésével havonta átlag 5-6 ezer forinttal több jövedelemmel számolhat az átlagon felüli jövedelműeknél, a több gyermeket nevelő családoknál pedig érezhetően több pénz maradhat. „Ha ezt a pénzt a lakosság megtakarításra fordítja, akkor ugyan még nem éri el a kívánt öngondoskodási szintet, de a kezdő lépést megtette” – mondja Bartók János, az Aviva elnök-vezérigazgatója. A nyugdíjrendszer változása is tovább erősítheti az öngondoskodás fontosságát, és felértékelheti a biztosításokat – állítják a Groupama Garanciánál. „Kutatási eredményeink azt igazolják: a lakosság jelentős szegmense tisztában van azzal, hogy az aktív korban keletkező jövedelmeket nem szabad felélni, nem
realitás csak az állami gondoskodásban bízni” – mondja Fábián Attila, a társaság élet- és bankbiztosítási ügyvezető igazgatója.
Bár a banki tbsz-es ajánlatokkal most nehéz versenyezni, néhány biztosító ez év végén is akciózik. Az ING például az év végéig befizetett eseti díjakra garantált hozamot fizet.