Alapok pénze ragadt be - nem tudni, hogy a befektetők mikor jutnak a pénzükhöz

Több ezer ügyfél megtakarítása bizonytalan még mindig, mivel nem közvetlenül, hanem közvetve tartották a befektetéseiket a Buda-Cashsel közös tulajdonosi körbe tartozó, az idén februárban csődbe ment DRB-csoport bankjainál. Az Access Befektetési Alapkezelő befektetési alapjainak vezető forgalmazója a Buda-Cash volt, a cég befektetési jegyeinek forgalmazását épp ezért a Buda-Cash bezárásának napjától szüneteltetik. Azóta ugyan az Access talált másik forgalmazót, az Equilort, de a befektetési jegyekkel azóta sem kereskednek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ugyanis egyelőre nem hagyta jóvá az új partnert.

Ha ez megtörténik, és a Buda-Cash felszámolója kiadja az értékpapírokat, akkor sem biztos, hogy hozzájuthatnak a pénzükhöz az alapkezelő ügyfelei. A jegybank májusban az alapkezelő öt alapjáról is megállapította, hogy nettó eszközértékük nem határozható meg, így az alapkezelő, illetve a letétkezelő azóta árfolyamatokat sem közöl a konstrukciókról. A nettó eszközértéket azért nem lehet kiszámolni, mert ezek az alapok a befektetéseiknek egy részét a felszámolás alatt álló Buda-Cashnél vagy a DRB-csoport valamelyik bankjában tartották.

Az Access PP Deposit például egy óvatos vegyes alap, amelynek a nettó eszközértéke az éves jelentés alapján 5,125 milliárd forint volt tavaly év végén, és ennek 30 százalékát háromféle DRB-s bank betétjeiben tartották. A felfüggesztés idején körülbelül 4,6 milliárd forint volt még ebben az alapban. Ez az alap volt az Access legnagyobb konstrukciója, a többi négy megállapíthatatlan eszközértékű felfüggesztett alap összesen alig több mint 400 millió forintot kezelt. Az Access többi öt alapjában, amelyeknek most is van árfolyamuk, szintén töredékannyi pénz van, mint a PP Depositban.
A jegybank szerint a megállapíthatatlan nettó eszközértékük miatt is felfüggesztett alapoknak összesen mintegy 1500 befektetőjük van, vagyis egy átlagos alapkezelős ügyfélnek több mint 3 millió forintnyi követelése lehet. A felszámolótól ők is megkapják ugyan a befektetési jegyeiket, de lehet, hogy a DRB-s bankok és a Buda-Cash felszámolásának lezárultáig várhatnak a pénzükre. Az Access Alapkezelő lapunkkal azt közölte: igyekszik minden lehetséges jogi eszközzel visszaszerezni a befektetők megtakarítását. Sokat azonban nem tehetnek, hiszen sem az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), sem a Befektető-védelmi Alap (Beva) nem fizet az alapkezelőknek kártalanítást.

A befektetési alapokról szóló törvény arra is nyújt egyébként lehetőséget, hogy az alapkezelő elkülönítse az alapon belül az illikvid eszközöket. Ekkor a befektetési jegyeknek csak egy részét nem lehet visszaváltani, a többiekkel folytatódhat a forgalmazás – mondta lapunknak Temmel András, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) főtitkára. Az Accesséhez hasonló eset a hazai befektetési alappiacon korábban csak egyszer történt. 2008 őszén ingatlanalapokat függesztettek fel tömegesen, akkor a kisbefektetők bizonytalan ideig – végül nagyjából 5 hónapig – nem fértek hozzá a megtakarításaikhoz. Amikor végül ismét forgalmazták az alapokat, a befektetők közül sokan komolyabb árfolyamesést realizálva tudták kivenni a pénzüket.

A Honvédnál azt remélik, a 28 ezres tagság és hozzátartozóik ütőképes tömeget jelentenek. Az biztos, hogy valamilyen különleges állami segítségre lenne szükségük a kasszáknak mindehhez, hiszen a jogszabályok alapján csak annyi kártalanítás jár nekik, amennyi az évekig húzódó felszámolásból jut majd.

A Honvédnál azt remélik, a 28 ezres tagság és hozzátartozóik ütőképes tömeget jelentenek. Az biztos, hogy valamilyen különleges állami segítségre lenne szükségük a kasszáknak mindehhez, hiszen a jogszabályok alapján csak annyi kártalanítás jár nekik, amennyi az évekig húzódó felszámolásból jut majd. -->