Világgazdaság Online

Februárban tovább csökkent, s a 20 százalékos kamatadókulcs 2006. augusztusi bevezetése óta nem látott szintre, 2500 milliárd forint alá sülylyedt a hazai befektetési alapok állománya – derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének adataiból. A legnagyobb bukást a részvényalapok szenvedték el, eszközeik értéke 28 milliárd forinttal, 211,5 milliárdra süllyedt. Ennek java részét a tőkepiacokon elszenvedett veszteség okozta, de a befektetők is kivettek a konstrukciókból csaknem 7 milliárd forintot. Komoly veszteség érte az ingatlanalapokat is: vagyonuk 13,6 milliárddal, 332,8 milliárd forintra sülylyedt a hónapban.
Ennek egyik oka a portfólióelemek folyamatos leértékelése volt, de a tőkekivonás is folytatódott az alapoknál. A hűtlen befektetők 5,3 milliárdot vontak ki. A tőkevesztés zömét a MoneyMoon pénzügyi tanácsadó adatai szerint az Erste Nyíltvégű
Ingatlanalapja szenvedte el, amely versenytársaival ellentétben már megkezdte a befektetési jegyek visszaváltását. (A többi alap T+90 napra fizet az ügy-feleknek, ezért a tavaly novemberi felfüggesztés után először április elején teljesítik a visszaváltásokat.)
A kötvényalapok leginkább az állampapír-piaci fejlemények miatt szenvedtek, ezért vagyonuk 7,3 milliárddal, 144,4 milliárd forintra süllyedt. A rövid kötvényalapoknál folytatódott a tőkekivonás; ennek legnagyobb vesztese a MoneyMoon adatai szerint az OTP Optima volt, amelyből csaknem 3,6 milliárdot vittek el a hűtlen ügyfelek. A hosszú kötvényalapoknak viszont sikerült tőkét gyűjteniük, az Erste és a K&H konstrukciói milliárdos nagyságrendben vonzottak új befektetéseket.
Az állampapír-piaci hozamok elszabadulása a klasszikus pénzpiaci alapokat is megviselte, emiatt negatív hozamok is születtek februárban. A gyenge teljesítményt a befektetők 6,3 milliárd forintnyi tőkekivonással bosszulták meg. Öröm az ürömben az alapkezelőknél, hogy a likviditási alapok vagyona viszont 21,3 milliárddal emelkedett, ebből 16,8 milliárd forint friss tőkebeáramlás volt. VG