Hogyan profitáljunk Mubarak lemondásából?

Pénteken jelentette be Hoszni Mubarak egyiptomi elnök a lemondását, és bár politikailag továbbra is instabil a helyzet az észak-afrikai országban, a befektetők már dörzsölik a tenyerüket, nagy lehetőséget szimatolnak ugyanis az arab világ egyik legnépszerűbb országában. „Demokrácia és transzparencia lesz, és ezek a változások gazdasági növekedéshez vezetnek majd” –mondta a Reutersnek Larr Seruma, a Nile Capital Management igazgatója, aki szerint nagy lehetőség van most az egyiptomi befektetésekben. A nagyjából három hete kirobban forradalom előtt a Nile Capitalnak egyébként 5-10 százalékos egyiptomi kitettsége volt saját portfóliójában.

Ez persze csak az egyik oldal. Mubarak 30 éves uralma alatt Egyiptom az USA egyik szövetségeseként stabilitást hozott a Közel-Keleten, most viszont nem kizárt, hogy az új rezsim a nyugati világ ellen fordul, és ellenségessé válik például a térségben az Egyesült Államok legfőbb szövetségesének számító Izraellel szemben. Hogy pontosan mi lesz, még nem lehet tudni, a kormányzati hivatalnokok, a befektetők és a lakosság nagy része viszont, úgy tűnik, szabadabb kormányzásban és piacban reménykedik Egyiptomban.

Mindenesetre, ha demokratikus kormánya lesz az országnak, egy éven belül fellendülhetnek a befektetések az országban – mondja Bryant Evans, az Illinois állami Cozad Asset Management portfóliókezelője. A legbefolyásosabb egyiptomu üzletember sem vélekedik másképp. „Egy olyan országban, ahol a lakosság még 10 százalékának sincs bankszámlája, óriási a növekedési potenciál” – mondja Karim Baghdady, az egyiptomi székhelyű Beltone befektetési bank New York-i igazgatója. Baghdady szerint Egyiptomban a szürkegazdaság legalább akkora termelékenységgel bír, mint a hivatalos GDP, ha ezt ki lehetne fehéríteni, ha a lakosság elkezdené értékpapírosítani az adósságát, sokkal többet lehetne hitelezni is, és fogyasztani is.

Egyelőre viszont kevés egyiptomi cég részvénye forog a tőzsdéken. A globális feltörekvő piaci MSCI részvényindexnek mindössze 0,3 százalékát teszi ki az egyiptomi papírok mozgása. Az egyiptomi események mégis nagy hatással voltak az összes feltörekvő piacra, a zavargások kitörése után szinte minden fejlődő piaci részvény nyomás alá került, és nagyot estek a korábban két-, két és féléves csúcsukon lévő tőzsdeindexek. A befektetők a Reuters számítása szerint 6,26 milliárd dollárt vontak ki a feltörekvő piaci részvényekből három hét alatt. Ezzel és az árfolyamesésekkel együtt csaknem 11 milliárd dollárral csökkent az Egyesült Államokban a feltörekvő piaci részvényalapok vagyona, ez pedig jó beszállási lehetőséget kínálhat a befektetőknek.

Igaz, a következő néhány napban még lehetnek esések. Az egyiptomi tőzsde nagyot zuhant a zavargások kitörése után, két nap alatt 16 százalékot süllyedt a részvényindex, és leghamarabb várhatóan csak február 16-án nyit ki újra a részvénypiac. Ha a részvényindex több mint 5 százalékot esik a nyitás napján, fél órára felfüggeszti a kereskedést az egyiptomi tőzsdefelügyelet, ha 10 százalékosnál is nagyobb lesz a zuhanás, hosszabb kényszerszünet is következhet. Az mindenesetre jó hír, hogy az egyiptomi államkötvény CDS-e kedvezően reagált az elnök bukására, a felár 315 bázispontra csökkent a bejelentés után, pedig korábban a nap folyamán még 380 bázisponton állt.

A hazai befektetők a legkönnyebben befektetési alapokon keresztül érhetik el az egyiptomi piacot. Kifejezetten afrikai országokba fektető alapja a hazai alapkezelők közül csak az OTP-nek van, a konstrukciót tavaly karácsony előtt nem sokkal indította el a cég. Az OTP Alapkezelő úgy vélekedett, Afrikában egyre stabilabb a makrogazdasági és a politikai helyzet (ebben, úgy tűnik, kissé tévedtek), kedvező a demográfiai helyzet, emellett a rengeteg nyersanyag és megműveletlen termőföld miatt is hatalmas lehetőséget tartogat a fekete kontinens. Az alap árfolyama természetesen a zavargásokkal egy időben esni kezdett, az elmúlt néhány napban viszont már stabilizálódott.

Ezen kívül a Hozamplázán vásárolhatnak még a befektetők afrikai és közel-keleti cégekbe fektető alapot az ING-től. Az ING Invest Middle East & North Africa alap leírása szerint elsődlegesen Észak-Afrika és a Közel-Kelet területén (Izrael kivételével) alapított, illetve ezen országok tőzsdéin jegyzett vagy forgalmazott vállalatok részvényeinek és/vagy más átváltható értékpapírjainak diverzifikált portfóliójába fektet. Ez az alap is megszenvedte az egyiptomi válságot, és csaknem egyéves mélypontra jutott az árfolyama, ha viszont valóban gazdasági fellendülés vár Egyiptomra, még fordulhat a kocka.