Történelmi fordulóponthoz érkezett június végére a lakossági megtakarítások összetétele: először fordult elő hazánkban, hogy a háztartások több pénzt tartottak értékpapírokban, mint lekötött bankbetétben. Az oka ennek valószínűleg az volt, hogy a jegybanki alapkamat csökkenését követve a bankok egyre alacsonyabb kamatot fizetnek a bankbetétekre, ezért a kisbefektetők egyre aktívabban keresik a magasabb hozammal kecsegtető alternatív befektetési lehetőségeket.
Fél év alatt csaknem 800 milliárd forintnyi friss pénzt fektettek be a hazai háztartások az értékpapírpiacon – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból, eközben a bankbetétekből 387,4 milliárd forintot vettek ki a háztartások. Június végére így a háztartások értékpapír-állománya 5393,8 milliárd forintra hízott, miközben lekötött betétben már csak 5257,4 milliárd forintjuk maradt.
A legnagyobb nyertesei a megtakarítások átcsoportosításának a befektetési alapok lettek. Ezekbe az első félévben a jegybank adatai szerint 550 milliárd forintnyi friss pénzt fektettek be a kisbefektetők. A legerősebb hónapok március és május voltak, ezekben 100 milliárd forintnál is több új pénz került az alapokba. A befektetési alapok nettó eszközértéke így június végén újabb történelmi csúcson, 4168,2 milliárd forinton állt, a háztartások alapokban lévő pénze is historikus rekordon volt, meghaladta a 2800 milliárd forintot. A lakosság a legnagyobb mennyiségben a legalacsonyabb kockázatú pénzpiaci alapokat tartja, ilyen konstrukciókban 874 milliárd forintnyi háztartási vagyon van. A legtöbb tőkét azonban nem ezek, hanem a hazai kötvényalapok vonzzák, amelyek vagyona az év eleje óta 340 milliárd forinttal nőtt, és a félév végén megközelítette a 800 milliárdot. Ebből a háztartásoknál 570 milliárd forintnyi befektetési jegy volt.
A befektetési alapok mellett az állampapírok vonzottak még nagyon sok lakossági megtakarítást az első félévben. Összesen 335,5 milliárd forintnyi friss pénzt helyeztek el a kisbefektetők június végéig az állampapírpiacon, az Államadósság Kezelő Központ múlt heti közlése szerint pedig júliusban még a korábbinál is gyorsabb ütemben öntötte a lakosság a spórolt pénzt az állampapírokba, hiszen a hónap során nettó 91 milliárd forinttal nőtt a kifejezetten lakosságnak szánt értékpapírok állománya. A háztartások egyértelműen a rövid lejáratú állampapírokat preferálják, az MNB adatai szerint június végén a birtokukban lévő 1580 milliárd forintnyi állampapírból alig 500 milliárdnyi volt csak egy éven túli lejáratú forintkötvény, miközben egyévesnél rövidebb papírból majdnem kétszer ennyit tartottak az értékpapírszámláikon. Az eurós állampapírok volumene a lakosságnál lassan növekszik, június végén már 120 milliárd forint fölött volt.
A részvénypiac is vonzott némi lakossági pénzt az első félévben. A jegybanki adatok szerint június végén 328 milliárd forintjuk volt a háztartásoknak részvénybefektetésben, vagyis az idén mintegy 10 milliárd forinttal nőtt az állomány. Egy kevéske hozam is volt január és június között a papírokon, a növekmény nagyobb része viszont a tőkebeáramlásnak volt köszönhető.
A banki kötvény nem kell
A lakosság egyetlen értékpapírtól tartózkodott az idén: a banki kötvénytől. A jegybank adatai szerint az első félévben csaknem 100 milliárd forintnyi hitelintézeti hitelpapírt váltottak vissza a kisbefektetők, ennek köszönhetően június végén 580 milliárd forint alá süllyedt a náluk lévő állomány, ami hároméves mélypontnak felel meg.
Úgy tűnik, a bankok már bő másfél éve nem küzdenek a lakossági megtakarításokért, a háztartások ugyanis 2011 vége óta gyakorlatilag folyamatosan szabadulnak meg a banki kötvényektől.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.