Múltba néző befektetők
A legtöbb friss pénz, csaknem 16 milliárd forint a sokáig komoly tőkekivonásoktól szenvedő rövid kötvényalapokba áramlott. Különösen az OTP Optima értékesítése volt sikeres: forgalmazói csaknem 15 milliárd forintnyi befektetési jegyet adtak el októberben. Novemberben pedig még tovább nőtt az alap népszerűsége, a hónap 10. napjáig csaknem 10 milliárd forint áramlott bele. „Amikor elkezdődött a kamatcsökkenés, a befektetők egyre kisebb betétkamatokkal szembesültek. Eközben a kötvényalapok visszatekintő hozama megemelkedett, ezért ismét a kötvényalapokat kezdték vásárolni” – magyarázza a jelenséget Hamecz István, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója. Az Optimának – amelynek október végén az egyéves hozama csaknem 29 százalékos volt, és ezzel kategóriájában a legjobbnak számít – egyébként jellemzően csak lakossági befektetői vannak, és most is a kisbefektetők vásárolják.
Ami a hozamokat illeti, a hosszú kötvényalapok sem panaszkodhattak. Október végén az egyéves átlagos nyereségük a Bamosz adatai szerint 23 százalék körül volt. A hosszú kötvényalapokba azonban a rövideknél lényegesen kevesebb, alig egymilliárd forint áramlott a tizedik hónapban. A forintban denominált pénzpiaci alapok is két számjegyű éves átlaghozamot értek el október végére, így ezekbe is komoly összeg, csaknem 8 milliárd forint áramlott a hónap folyamán. A MoneyMoon adatai szerint különösen a CIB Alapkezelő jeleskedett az értékesítésben, több mint 4,6 milliárd forintnyi friss pénzt gyűjtött össze, rajta kívül az ING-nél és az Ersténél volt még milliárdos nagyságrendű tőkebeáramlás a pénzpiaci konstrukciókba. Az idei értékesítésekben egyébként az Erste alapja viszi a prímet a pénzpiaci kategóriában: több mint 16 milliárd forintnyi befektetési jegy eladásával, ez azért is meglepő, mert a konstrukció hozama jócskán elmarad az átlagtól. A likviditási alapok – a pénzpiaciakkal ellentétben – októberben nem gyűjtöttek számottevő tőkét. A CIB és a Takarék Invest konstrukcióiba ugyan több milliárd forint áramlott, a többi piaci szereplő alapjai azonban ezúttal a tőkekivonástól szenvedtek.
Egy esztendővel az ingatlanalapok felfüggesztése után még mindig nem tért vissza a bizalom a konstrukciók iránt. Bár októberben 2,35 milliárd forintnyi friss pénz került az ingatlanalapokba, lényegében csak az Ertse konstrukciója vonzott tőkét, a többi piaci szereplő még mindig a befektetők lemorzsolódásától szenved. VG
