Művészeti vásár sztrájkokkal

Országos sztrájk a férfi-nyugdíjkorhatár hatvankét évre emelése ellen, kimaradt légi járatok, üzemanyaghiány miatt hosszú sorok a kutaknál – ezek voltak a hírek a franciaországi állapotokról a világ egyik legkomolyabb presztízsű kortárs művészeti vására, a nagyközönség számára október 21. és 25. között nyitva tartott párizsi FIAC előtti napokban. A vásárszervezők rémálma vált tehát valóra, vagy legalább is fenyegetett, hiszen nem lehetett tudni, vajon megérkeznek-e időre a galériák, a műtárgyak és persze a külföldi gyűjtők. Ezeknek a soroknak a születésekor, a vásár második napján, úgy tűnik, miként tavaly a még javában tartó válság, úgy az idén a krízis már enyhülő szakaszának és a sztrájknak a kombinációja sem tudta visszatartani a helyi gyűjtőket és érdeklődőket s a külföldieket sem nagyon.

Ami a vásárlókedvet illeti, a FIAC résztvevői 2009-ben sem panaszkodtak: a recesszió itt – az elmondások szerint – csak az átlagnál kisebb mértékben érintette az eladásokat. A kortárs művészeti piac trendjeiről szóló rendes éves tanulmányának megjelenését egyébként a FIAC idejére időzítette az Artrpice. Ebből kiderül – rengeteg egyéb dolog mellett –, hogy míg a legjobban mérhető terület, az aukciós piac óriásai, a Christie’s és a Sotheby’s 43, illetve 58 százalékos bevételcsökkenést szenvedett el 2009-ben az egy évvel korábbihoz képest a kortárs piac legdrágább és legspekulatívabb területeitől, a kevésbé drága kortárs művek piaca nem csökkent. Mi több: a gyűjtői figyelem irányának változása tartósnak látszik, s ennek jegyében 2009 júliusa és ez év júniusa között több mint 30 000 kortárs művet adtak el a jegyzett aukciókon, háromszor annyit, mint hat évvel korábban, és ezerrel többet, mint a 2007-08-as csúcsidőszakban. A bevétel mindezekből ugyanakkor 443 millió euró volt, alig több, mint a fele a csúcson kasszírozott 975,2 milliónak. A mélypont után, az elmúlt 12 hónapban ugyanakkor ismét határozottan emelkedni látszik a művek árszintje.

Az aukciós szegmens trendjei nyilvánvalóan jelzik az egyéb típusú értékesítések változásait is, s ez a FIAC kínálatában is megmutatkozik. A vásár két helyszínen zajlik, 194 galéria mutat be munkákat több mint 3500 művésztől. A Grand Palais-ban a legelegánsabb galériák, a legmagasabb presztízsű kereskedők mutatják be az éppen legeladhatóbbnak vélt műveket. Mint mindig, most is biztosra mennek, a legismertebb nevektől vonultatnak fel komoly műveket, illetve kevésbé ismert nevektől hoznak látványos, jól eladható munkákat. Ez nem a kísérletezés helye, a New York-i Gagosian, a párizsi–brüsszeli Almine Rech, a San Gimignanó-i, pekingi, boissy-le-châteli Continua, a brüsszeli Albert Baronian vagy a bécsi Krizninger nem itt próbálja ki az új, kevésbé hagyományos művészetet művelő alkotóikat, ha vannak nekik ilyenek. Anish Kapoor, Subodh Gupta, Gilbert and George és más sztárok munkái is jól láthatóan jelen vannak, kiszolgálva az esetleg most is nagy pénzt költeni szándékozó és tudó réteget, ugyanakkor a kisebb nevek vagy sztárok kevésbé a csillagokba árazott munkái jellemzőek.

A Cour Carée du Louvre-ban helyet kapott kevésbé elegáns, illetve többségükben experimentálisabb művészetet és kisebb neveket bemutató galériák az első két nap végén az idén is elégedettek lehetnek, legalábbis ami a látogatói érdeklődést illeti – az eladásokról e sorok születésekor még korai lenne bármilyen általános érvényű megállapítással próbálkozni. Az biztos, hogy a tavaly az első napokban itt látott nagy gyűjtők többsége most is felbukkant a nyitás előtti preview napon a standok között vándorló tömegben. Ahogy egy évvel ezelőtt is, a Cour Carée-ban fiatalosabb, lendületesebb művészetet látnak a felfedezésekre vágyó gyűjtők, intézményi kurátorok és a nem szakmabeli érdeklődők.

Persze maga a FIAC sem marad magyar művészek nélkül: a Grand Palais-ban Gregor Podnar, az Art Review által a képzőművészeti világ 100 legbefolyásosabb szereplőjéről összeállított listán a 96. helyen szereplő ljubljanai és berlini galerista egyik sztárja, Csörgő Attila munkáit is bemutatja. A Cour Carée-ban sétálva pedig Szabó Eszter, Komoróczky Tamás és a magyarországi Aviva-díj egyik várományosa, Gróf Ferenc műveivel találkozhatunk.

Persze maga a FIAC sem marad magyar művészek nélkül: a Grand Palais-ban Gregor Podnar, az Art Review által a képzőművészeti világ 100 legbefolyásosabb szereplőjéről összeállított listán a 96. helyen szereplő ljubljanai és berlini galerista egyik sztárja, Csörgő Attila munkáit is bemutatja. A Cour Carée-ban sétálva pedig Szabó Eszter, Komoróczky Tamás és a magyarországi Aviva-díj egyik várományosa, Gróf Ferenc műveivel találkozhatunk.-->