Nem sok jóra számíthatnak áprilisban az arany-befektetők

A historikus adatok alapján az április egy középszerű hónap enyhén pozitív tendenciával. Az elmúlt 36 év átlagában szerény 0,31 százalékos plusszal zárta az arany ezt a szeszélyes hónapot. Két alakalommal érte el egy áprilisban az éves csúcsát (1995 és 1998) az arany kurzusa, és két alkalommal láthattuk az éves mélypontot (1994 és 2003) is ebben a hónapban.
 
A londoni fizikai kereskedés délutáni záróárait 1975-ig visszanézve, megállapítható, hogy egy-egy április folyamán 17-szer zárt magasabban és 19-szer alacsonyabban az aranyárfolyam a hónap utolsó kereskedési napján, mint ahogy kezdte a hónapot. A tíz éve tartó aktuális aranyhossz alatt hétszer nőtt, és mindössze háromszor esett a sárga fém ára.
 
A tavalyi áprilisra sok aranypiaci befektető örömmel gondol vissza, hiszen közel 5 százalékos havi hozammal az arany jócskán felülteljesítette a statisztikai átlag szerinti várakozásokat. Ehhez persze a görög államcsőd veszélye és az attól való félelem kellett, hogy a görög dominó dőlésével borulhat az eurózóna. A probléma 2010. áprilisában csúcsosodott ki igazán, a görög adósságtörlesztési kockázat fedezetére szolgáló ötéves biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) meredek emelkedésével. Mindez a görög állam küszöbön álló fizetőképtelenségét vetítette előre.

A Moody’s és a Fitch Ratings nem is késlekedett sokáig és durva leminősítéssel „díjazta” Görögország megroggyant hitelképességét. Kezdeti cáfolatok után végül április 23-án elismerte a görög kormány, hogy az állam csőd közeli helyzetbe került, és azonnali pénzügyi segítségre szorul. Az EU-ban ekkor már egy jó ideje folyt a politikai huzavona arról, hogy milyen formában történhet Görögország megsegítése.

Az eredmény egy pénzügyi mentőcsomag lett, amelyhez 80 milliárd eurót az euró-tagországok és további 30 milliárd eurót a Nemzetközi Valutaalap biztosított. A rendkívül nehezen megszületett nemzetközi pénzügyi mentőművelet során megkérdőjeleződött a közös európai valuta sorsa, és felrémlett az Európai Unió politikai eróziójának veszélye is, amelyek együttesen szárnyra kapták az arany árfolyamát, és 5 százalékkal repítették felfelé.
 
Hogy a görög példa nem lesz egyedüli az eurózóna történetében, az már tavaly ősszel kiderült, amikor is Írország vonatkozásában zajlottak le a Görögországéval szinte megegyező sorrendben és dinamikával az események. Jelenleg Portugália bizonyítja, hogy az euróövezet adósságválságán még messze nem vagyunk túl, hiszen a portugál CDS díja és a portugál államkötvények hozama a napokban új mindenkori csúcsot döntöttek, amire a hitelminősítők a már ismert forgatókönyv szerint azonnali leminősítéssel reagáltak.

Majd miután a parlament nem fogadta el a kormány megszorító intézkedéscsomagját, a portugál kormányfő az elmúlt héten lemondott. A görög, ír és euróövezeti adósságválságokon edződött befektetőket az arab felkelések és a japán tragédia közepette egyelőre még nem nagyon érintette meg a portugál adósságprobléma. De elég csak egy újabb szikra, és már most áprilisban gyorsan átmenetinek bizonyulhat a viszonylagos „nyugalom” az arany piacán.