A vezérigazgató helyettes emlékeztetett: a Paks II beruházásról kötött magyar-orosz államközi megállapodásban 40 százalék magyarországi beszállítói hányadot rögzítettek, és a Roszatom reálisnak tartja ezt az arányt. Az orosz fővállalkozó korábban már felmérte a magyar vállalatokat, többször is találkoztak a lehetséges beszállítók képviselőivel, konferenciákat tartottak, ahol kellő részletességgel elmondták, milyen szabályoknak, szabványoknak kell megfelelniük a beszállítóknak.
[caption id="" align="alignleft" width="600"] A paksi beruházásban a Roszatom számít a magyar beszállítókra, mintegy kétszáz magyar vállalkozás jöhet szóba Kép: AFP[/caption]
A paksi beruházásnál nem csak magyar vállalatok jöhetnek szóba, hiszen a térségben az atomenergetikában tapasztalt vállalatok működnek Csehországban és Szlovákiában is. Kirill Komarov felidézte, az Európai Unió zöld jelzést adott a Paks II projektnek, amely Magyarországon már megkapta a környezetvédelmi engedélyt, a telephelyengedélyt, de még jelentős munka van hátra addig, hogy az atomerőmű-bővítés megkapja az építkezéshez szükséges létesítési engedélyt.
A magyar blokkok bővítéséhez tendereljárást folytatnak le, a kiíráshoz azonban még meg kell határozni pontosan a paramétereket, és ebben kulcsfontosságú a magyar hatóság, az Országos Atomenergia Hivatal álláspontja. "Feltétlenül szeretnénk meghívni a tendereljárásra európai cégeket, mindenekelőtt magyar vállalatokat" - fogalmazott rámutatva: a paksi beruházás államközi szerződésében fix ár szerepel, a projektet a költségkereten belül kell megvalósítani, ezért a cég érdekelt abban, hogy reális piaci verseny alakuljon ki, és a legjobb ajánlatok érkezzenek be.
A 2014-ben kötött fővállalkozói megállapodás szerint a beruházás egészéért a Roszatom felel, ideérte a költség- és határidőkereteket, továbbá az alvállalkozók bevonását a beruházás értékének 40 százalékáig. A Világgazdaságnak már 2015 decemberében azt mondta Kirill Komarov, hogy cégének már akkorra születtek beszállítói szerződései, magyarországi cégekkel is. A földrajzi közelség miatt ezek jó eséllyel előnyben lesznek az építési munkákon másokkal szemben.
A nukleáris termeléshez kapcsolódó berendezések Oroszországban készülnek majd. A reaktortartályt például az orosz Gidropressz tervezi, az üzemanyagokat a szintén Roszatom leányvállalat TVEL. A többire a Roszatom pályázatot ír ki. Kiemelkedő értékű lesz a reaktorok turbinaszigetére és az irányítás-technikai rendszerek beszerzésére kiírandó pályázat. A beruházás minden beszállítójával és partnerével a fővállalkozó, azaz a Roszatom köt majd szerződést. A tendereken csak olyan társaságok indulhatnak, amelyeket a magyarországi beruházó és az oroszországi fővállalkozó is előminősített.
A Roszatom 2015-ben elindított árlejtéses elektronikus aukcióin bármely vállalkozó – külföldi is – indulhat. A társaság e módszerrel kívánja elérni, hogy beruházásain megjelenjenek a legújabb és legbiztonságosabb berendezések, megoldások. Az árlejtéses rendszer bevezetése sokkal több lehetséges partner kínálkozott, mint korábban, pedig Roszatom addig is sok külföldi partnerrel dolgozott. A magyarországi Ganz EEG – amely azóta a kizárólagos tulajdona lett – beszállít a Fehéroroszországban épülő atomerőműhöz.
A munkához jutásban a Roszatom-közeliség nem jelent előnyt, hiszen a fővállalkozónak is az az érdeke, hogy versenyben választhassa ki a legjobb és legolcsóbb megoldást. A „roszatomság” viszont igen: a magyar-orosz nukleáris kormányközi megállapodás alapján az orosz társaság legalább 95 százalékos ellenőrzése alatti cégeknek nem kell pályázniuk a paksi megbízásokra. Ez azt is jelenti, hogy a papírforma szerint nem számíthat kedvezőbb elbírálásra például a turbina-tenderen a GE – amely megvásárolta az előbbi berendezést gyártó Alstomot – csak azért, mert van egy Roszatommal közös oroszországi vegyes vállalata. A Siemens sem, mert régi és stabil beszállítója az orosz fővállalkozónak. Viszont az említett Ganz EEG már házon belül van.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.