"Sokkoló" hiány után növekedtek a kötvényhozamok

A magyar kötvények „alulteljesíthetik” más régiós országok kötvényeit amíg a kormány fel nem vázolja, hogyan valósítja meg a költségvetési hiány csökkentését, mely februárban „sokkoló” szintre emelkedett – közölte az ING a Bloomberg hírügynökséggel.

A költségvetési hiány februárra 559,7 milliárd forinton alakult, mely a teljes éves hiánycél 81,4 százaléka.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai azt mutatják, hogy az éven túli lejáratú állampapírok hozama növekedett kedden. A 2014-ben lejáró kötvények hozama a másodpiacon 12 bázisponttal emelkedett 6,88 százalékra. A 2017-es lejáratú kötvény hozama 18 bázisponttal 7,33 százalékra növekedett.

A 2022-ben és 2023-ban lejáró állampapírok hozama egyaránt 10 bázisponttal emelkedett: 7,4 és 7,38 százalékra.

Németh Dávid, az ING Bank közgazdásza a Világgazdaságnak elmondta, hogy a rossz államháztartási adat és a romló nemzetközi hangulat okozhatta a hozamok emelkedését.

Véleménye szerint ezzel a hozamemelkedéssel a kötvények „nem törtek ki a sávból”, oldalazó mozgás figyelhető meg egyelőre. Kiemelte: nincs olyan erős magyar fundamentum, mely dönthetne az irányról.

A kormány bejelentette a Széll Kálmán-tervet, azonban a csomag résztelei nem teljesen ismertek, csak az, hogy érinti a gyógyszerkasszát, a nyugdíjrendszert, és például az oktatást is.

Minden, amit a Matolcsy-csomagról tudni lehet!

Az adósságkezelő mai aukciója jól sikerült: a tervezett mennyiségben adta el a kincstárjegyeket, kétszeres túljegyzés mellett. A hozam 2 bázisponttal emelkedett.

„Reméljük, hogy a februári költségvetési hiányszám erősíti a kormány azon szándékát, hogy végrehajtsa a strukturális reformokat” – vélekedett az ING közgazdásza, Németh Dávid. A közgazdász szerint a költségvetés strukturális hiánya a GDP 5-6 százaléka között lehet.