Ütemesen romlik a Magyarországba vetett üzleti bizalom

A befektetők kedvét rontotta az is, hogy a Standard & Poor''s hitelminősítő pénteken több ír nagybank kockázati besorolásait visszaminősítette.

A CMA DataVision, az egyik legnagyobb londoni piaci adatszolgáltató cég pénteki zárási kimutatása szerint az ír szuverén törlesztési leállás kockázatára köthető határidős piaci biztosítási ügyletek (credit default swaps, CDS) árazása 19,60 bázisponttal 600,2 bázispontra emelkedett a londoni kereskedés végére. Ez zárási rekord Írország esetében.

A portugál törlesztéskockázati biztosítási ügyletek díjszabása még meredekebben, 28,20 bázisponttal 505,2 bázispontra emelkedett; Portugália CDS-árazásai most zártak első ízben 500 bázispont - azaz 10 millió euró portugál államadósságra számítva 500 ezer euró - felett.

Spanyolország CDS-tranzakcióinak árazása 24,50 bázispontos emelkedéssel szintén rekordon, 324,1 bázisponton zárta a pénteki londoni kereskedést.

A perifériális euróövezeti országok törlesztéskockázati biztosítási árazásai magukkal húzták Magyarország CDS-díjszabását is, amely 26,70 bázisponttal 351,96 bázisponton - többheti csúcson - zárt.

Magyarország esetében mindazonáltal már az utóbbi egy hónapban ütemesen romlik a piaci bizalom egyik fő mércéjének tekintett CDS-árazás; októberben még 300 bázispont alatti magyar CDS-árfolyamokat mértek a londoni piacon.

A pénteki kereskedés végére kialakult magyar CDS-árszint azt jelenti, hogy a magyar állam törlesztésképtelenné válásának kockázata ellen biztosítási tranzakciókat kínáló piaci szereplők jelenleg csaknem 352 ezer euró éves díjat kérnek a befektetőktől minden 10 millió euró magyar államadósság után az irányadó ötéves futamidőre az október nagy részére jellemző, 300 ezer euró alatti díjszabások helyett.

A gyengülő piaci környezet miatt több olyan citybeli elemzői előrejelzés is van, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) esetleg már hétfői monetáris tanácsi ülésén emelheti jelenleg 5,25 százalékos alapkamatát.

Így vélekedtek a hétfői kamatdöntés előtt adott prognózisukban a Morgan Stanley bankcsoport londoni elemzői is. A ház szerint a romló inflációs kilátások mellett a piaci idegesség is nyomást gyakorol a magyar jegybankra, amelynek reagálási funkciója nem korlátozódik az inflációkövetésre. Az MNB "nagyon érzékeny" a kockázati környezetre is, márpedig a magyar CDS-ügyletek árazásának és a kormánykötvények hozamának az előző kamatdöntő ülés óta bekövetkezett emelkedését tekintve "egyértelmű, hogy a (piaci) hírek nem jók".

A Morgan Stanley szerint ráadásul Magyarország - a legutóbbi piaci mozgásokból megítélhetően - "többet romlott", mint a térségbeli országok közül például Románia vagy Bulgária, és az MNB számára "az abszolút és az összehasonlító kockázati mérőeszközök egyaránt fontosak".

Mindent egybevetve a cég londoni felzárkózó piaci elemzői - jóllehet elismerik, hogy az esélyek "szorosak" - azt valószínűsítik, hogy az MNB hétfőn negyed százalékponttal megemeli alapkamatát.