Valami nagyon furcsa dolog történik a magyar államkötvények körül

Sok vásárló eleve nem is folyamodik letelepedési engedélyért, megelégszik a kötvényeken elérhető, garantált és a mai hozamszegény környezetben tisztesnek nevezhető haszonnal – derül ki a friss statisztikai adatokból. Szeptember 18-ig 2807 külföldi kapott letelepedési engedélyt cserébe azért, hogy letelepedési államkötvényt jegyzett – közölte a Világgazdasággal a Belügyminisztérium (BM). Ennél közel másfélszer többen, összesen 3973-an vásároltak szeptember 30-ig e papírból az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legfrissebb adatai szerint. A július végéig kötvényt jegyző 3864 külföldiből csupán 2866-an kértek letelepedési engedélyt – tájékoztatta a BM a Népszabadságot szeptember elején. Lapunk mostani pontosító kérdésére a belügyi tárca már nem reagált.

A letelepedési kötvényt vásárlók és engedélyt kérők közötti jelentős eltérés azt a látszatot kelti, mintha sok külföldinek egyszerűen megérné ezen állampapírt vásárolni. Annak hozamát ugyanis a kötvényprogram 2013. tavaszi elindítása óta nem változtatták – az az ötéves eurókötvények hozamát követi, de nem lehet alacsonyabb 2 százaléknál –, noha azóta a piaci hozamok nagyot estek. A letelepedési kötvények ma már négyszer magasabb kamatot fizetnek a piaci átlagnál.

Árnyalja a képet, hogy e tisztes hozam nem a külföldi befektetőket illeti meg, hanem a letelepedési kötvényekre vevőket felhajtó öt, egy kivételével offshore paradicsomokban bejegyzett vállalkozást. Nekik fizeti ki ugyanis a befektető vagy a többségi tulajdonában álló cég a kötvények jegyzéséhez szükséges minimális, 300 ezer eurós összeget.

A konstrukció sajátossága ugyanis, hogy nem a letelepedni szándékozók, hanem csak a közvetítő vállalkozások vásárolnak letelepedési államkötvényt az ÁKK-tól, mely csak velük áll szerződéses viszonyban. A letelepedési magyar államkötvény nem forgatható, azaz forgalomba nem kerülhet, magyar jog szerinti, zárt körű speciális ötéves diszkontállampapír, amelyet az állam nevében az ÁKK bocsát ki, és ad el a közvetítő vállalkozásoknak.
A letelepedni szándékozók nem letelepedési államkötvényt kapnak a 300 ezer eurójukért, hanem a közvetítők által legalább 300 ezer euró értékben, minimum öt évre kibocsátott saját értékpapírt. Ebből az összegből vesznek a közvetítők – a tartózkodási engedély kiadásától számított 45 napon belül – az ÁKK-tól ötéves letelepedési államkötvényt, így értelemszerűen azok lejártakor ők kapják meg a 300 ezer eurós névértéket.

A közvetítők az öt évre náluk lekötött 300 ezer euróra nem fizetnek kamatot, viszont 40-45 ezer eurós bevándorlási tanácsadói díjat számítanak fel, miközben a diszkontáron lejegyzett állampapírok utáni – 300 ezer eurós jegyzésenként 29 ezer eurós – haszon is az övék. Számítások szerint a kötvényprogram indulása óta a közvetítő cégek már több mint 100 milliárd forintot tehettek zsebre. Jelen állás szerint pedig a kötvények 2018–2021 közötti lejártakor az államnak közel 350 milliárdos kötelezettsége lesz.

Orbán: felülvizsgálják a rendszert

A letelepedési kötvény sikeres, de miután az országot felminősítették, át kell tekinteni, hogy a továbbiakban is szükséges-e ezt a módszert fenntartani, hogy pénzhez jusson az állam – mondta Orbán Viktor hétfőn a parlamentben. A kormányfőt az MSZP-s Harangozó Tamás kérdezte arról, hogy „miért nem lép fel az ellen, hogy magáncégek és fideszes haverok nyúlják le a letelepedési kötvények százmilliárdos hasznát, ráadásul pár év múlva a magyar adófizetőknek kell kamatostul visszafizetniük ezt a hatalmas összeget.”