Visszaesett a tőkeáramlás
A tőkeáramlás volumenének visszaesése ellenére folytatódtak az elmúlt évtized második felében kibontakozott szerkezeti változások – hívta fel a figyelmet a jelentés budapesti bemutatóján Simai Mihály akadémikus, az UNCTAD tanácsadója. Nőtt a nyersanyag-kitermelésbe és az infrastruktúrába irányuló beruházások súlya, illetve földrajzi szempontból folytatódott a fejlődő és a volt szocialista országok felértékelődése. Ez utóbbi csoport előretörését jelzi, hogy tavaly ők fogadták be az új befektetések közel felét, és tőlük származik a tőkekivitel negyede. Az FDI-beáramlási ranglista első hat helyezettjéből többen is ezt az országcsoportot képviselik, és Kína a világ második legjelentősebb befektetési célpontjává vált.
A fejlődő országok transznacionális vállalatai Simai szerint sikeresen használták ki a válság adta lehetőségeket pozícióik erősítésére, és a fúziók, akvizíciók, s a nyersanyag-kitermelésbe irányuló befektetések területén feltűnően aktívak voltak. Kína és Oroszország esetében az állami befektetési alapok is megmaradtak a terjeszkedés fontos eszközeinek, pedig a válság hatásai miatt a kormányok lehetőségei általában beszűkültek. Az UNCTAD szerint a protekcionizmus nem nőtt jelentősen. Az államok több mint 70 százaléka továbbra is arra törekszik, hogy minél nagyobb értékben jusson külföldi tőkéhez. 2000-hez képest ugyanakkor kettőről közel 30 százalékra nőtt azon országok aránya, amelyek különböző típusú korlátozásokat léptetnek életbe, és növelni akarják a saját hasznukat a külföldi vállalatok jelenlétéből.
Bár a jelentés Magyarországgal kapcsolatban is közöl FDI-adatokat, Simai szerint azok értékelhetetlenek: a 234 milliárd dolláros külföldi tőkeállomány mintegy a háromszorosa annak, amit az MTA Világgazdasági Kutatóintézete reálisnak tart. A tavalyi évre jelzett 61 milliárdos tőkebeáramlás ugyancsak eltúlzott. BÁ
Klímavédő beruházások
Idei jelentésében az UNCTAD kiemelt figyelmet fordított az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó technológiákat segítő befektetések vizsgálatára. Globális szinten tavaly 90 milliárd dollárt tett ki a kapcsolódó tőkeáramlás.
Hugyecz Attila, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének munkatársa a jelentésnek a cégek környezeti tudatosságát méltató részeivel kapcsolatban rámutatott: a legnagyobb olajtársaságok az elmúlt években állították le – ha nem is teljesen – a megújuló forrásokat előtérbe helyező erőfeszítéseiket.
Az évtized elején az olajiparban a szén-dioxid-kibocsátás mérséklésében a BP járt az élen, ám a vezérigazgatói posztot 2007 óta betöltő Tony Hayward elődjénél jóval kevesebb figyelmet fordít a kérdésre. A Shell 2009-ben szinte teljesen megszüntette a megújulók kutatását, a jövőt a földgázban látó Exxon pedig 2007-ig még a klímaváltozás tényét is tagadta.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.