Visszaesett a tőkeáramlás
A tőkeáramlás volumenének visszaesése ellenére folytatódtak az elmúlt évtized második felében kibontakozott szerkezeti változások – hívta fel a figyelmet a jelentés budapesti bemutatóján Simai Mihály akadémikus, az UNCTAD tanácsadója. Nőtt a nyersanyag-kitermelésbe és az infrastruktúrába irányuló beruházások súlya, illetve földrajzi szempontból folytatódott a fejlődő és a volt szocialista országok felértékelődése. Ez utóbbi csoport előretörését jelzi, hogy tavaly ők fogadták be az új befektetések közel felét, és tőlük származik a tőkekivitel negyede. Az FDI-beáramlási ranglista első hat helyezettjéből többen is ezt az országcsoportot képviselik, és Kína a világ második legjelentősebb befektetési célpontjává vált.
A fejlődő országok transznacionális vállalatai Simai szerint sikeresen használták ki a válság adta lehetőségeket pozícióik erősítésére, és a fúziók, akvizíciók, s a nyersanyag-kitermelésbe irányuló befektetések területén feltűnően aktívak voltak. Kína és Oroszország esetében az állami befektetési alapok is megmaradtak a terjeszkedés fontos eszközeinek, pedig a válság hatásai miatt a kormányok lehetőségei általában beszűkültek. Az UNCTAD szerint a protekcionizmus nem nőtt jelentősen. Az államok több mint 70 százaléka továbbra is arra törekszik, hogy minél nagyobb értékben jusson külföldi tőkéhez. 2000-hez képest ugyanakkor kettőről közel 30 százalékra nőtt azon országok aránya, amelyek különböző típusú korlátozásokat léptetnek életbe, és növelni akarják a saját hasznukat a külföldi vállalatok jelenlétéből.
Bár a jelentés Magyarországgal kapcsolatban is közöl FDI-adatokat, Simai szerint azok értékelhetetlenek: a 234 milliárd dolláros külföldi tőkeállomány mintegy a háromszorosa annak, amit az MTA Világgazdasági Kutatóintézete reálisnak tart. A tavalyi évre jelzett 61 milliárdos tőkebeáramlás ugyancsak eltúlzott. BÁ
Klímavédő beruházások
Idei jelentésében az UNCTAD kiemelt figyelmet fordított az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó technológiákat segítő befektetések vizsgálatára. Globális szinten tavaly 90 milliárd dollárt tett ki a kapcsolódó tőkeáramlás.
Hugyecz Attila, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének munkatársa a jelentésnek a cégek környezeti tudatosságát méltató részeivel kapcsolatban rámutatott: a legnagyobb olajtársaságok az elmúlt években állították le – ha nem is teljesen – a megújuló forrásokat előtérbe helyező erőfeszítéseiket.
Az évtized elején az olajiparban a szén-dioxid-kibocsátás mérséklésében a BP járt az élen, ám a vezérigazgatói posztot 2007 óta betöltő Tony Hayward elődjénél jóval kevesebb figyelmet fordít a kérdésre. A Shell 2009-ben szinte teljesen megszüntette a megújulók kutatását, a jövőt a földgázban látó Exxon pedig 2007-ig még a klímaváltozás tényét is tagadta.
