Vonzó keleti bankpapírok
Gyökeresen átalakul a bankrészvények piaci értékelése – mondta a Világgazdaságnak Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője. Szerinte most elsősorban a tőkepiacon uralkodó trendek határozzák meg a bankpapírok értékét. Úgy látja, hogy a piac a jelenlegi kockázatkereső hangulatban minden régió minden bankját szinte egyformán vonzó befektetési célpontnak tartja. De ha bármi miatt óvatosabbá és kockázatkerülőbbé válnak a befektetők, akkor előtérbe kerülnek majd az egyes bankok közötti különbségek.
Kuti Ákos szerint egy ilyen fordulat után az elemzők és a befektetők a hitelportfólió összetételéből látszó kockázatok és a makrogazdasági környezettől függő növekedési kilátások alapján árazzák majd be a bankokat. Ezért várhatóan jelentős árkülönbségek alakulnak ki az egyes bankok piaci értéke között. Az Equilor vezető elemzője szerint már most látszik a részvényárakon, hogy az OTP Bank és a Raiffeisen Bank a devizahitelek viszonylag magas aránya miatt kockázatosabb, a cseh Komercní Banka pedig az ellenkezője miatt kevésbé kockázatos befektetés régióbeli társainál.
Kuti Ákos úgy véli, hogy az átlagosnál gyorsabb oroszországi gazdasági fejlődés csak részben nyújt lehetőséget a régióban működő bankoknak. A lakosságnak és a kisvállalkozásoknak kínált tömegtermékekkel ugyan növelhetik nyereségüket, a nagyobb cégek finanszírozásában azok alapos ismerete nélkül azonban csak a helyi bankoknál sokkal nagyobb kockázat mellett vehetnek részt.
Az Equilor vezető elemzőjéhez hasonlóan vélekednek a Merill Lynch szakértői is. Szerintük a kelet-közép-európai kereskedelmi bankok rövid távon ugyan alulteljesíthetnek a fejlett piaci szektortársakhoz képest, hosszú távon azonban továbbra is derűlátók a régió bankjait tekintve. Számításaik szerint a régióbeli bankok tavaly 33 százalékkal teljesítették felül a nyugat-európai szektortársakat. A társaság elemzői különösen vonzónak találták a lengyel PKO BP-t, a cseh Komercní Bankát, és a Raiffeisen kilátásait is jónak ítélték. Az OTP Bank papírjaival kapcsolatban semleges állásponton vannak a szakértők.
Nem fényesebb a kereskedelmi bankok jövője, mint más gazdasági ágazatoké – mondta lapunknak Miró József, az Erste Befektetési Zrt. stratégája. Szerinte ugyanis a következő években a felpörgő infláció miatt csökken a hitelintézetek nyeresége, és számukra nem tér viszsza a válság előtti aranykor, amikor más iparágaknál jóval magasabb profitot termeltek tulajdonosaiknak.
Az Erste stratégája szerint a következő években az adós országok az infláció növelésével igyekszenek tartozásaik értékét csökkenteni. Az így emelkedő infláció miatt csökkenhetnek, sőt akár világszerte negatívvá is válhatnak a reálkamatok, és visszaesik a betéti és hitelkamatok közötti különbség, amely a bankok bevételének fő tényezője. Emellett az is csökkenti a profitjukat, hogy hitelezési aktivitásuk nem tud lépést tartani a mérlegfőösszegük emelkedésével, és a gazdasági válság következtében emelkedő rossz hitelek aránya miatt több céltartalékot kell képezniük.
Miró József úgy véli, hosszú távon felértékelődhetnek a kelet-európai bankok részvényei a pénzügyi szektoron belül. Nyugat-Európában ugyanis másfél-kétszer akkora a lakosság eladósodottsága a bruttó hazai termékhez képest, ezért ott magasabb lehet a rossz hitelek aránya. Kelet-Európában viszont a felértékelődő devizákban felvett hitelek miatt növekvő törlesztőrészletek emelik a rossz adósok arányát. Ez azonban országonként és bankonként eltérő, ez meglátszik majd a részvényárak közti különbségekben. GIJ
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.