Késhetnek a kárrendezések

Nem minden érintett fél örül az ismét agreszszív árversenyt hozó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szezonnak: a szervizek egy része attól tart, hogy a tovább mérséklődő átlagdíjak miatt a jövőben még hosszabb időt vesz igénybe a kárrendezés.

Márpedig – a kis szervizek tapasztalatai szerint – a helyzet most sem rózsás. Madleniger Axel, az esztergomi Hungaro Autó ügyvezetője szerint már most sem ritka a három-négy hónapos átfutási idő a számla kiállítása és a kifizetések között, ez havi négyöt nagyobb, szimultán káreseménynél – főleg a kis cégek számára – már komoly pénzügyi megterhelést jelent. A kiszámlázott és kifizetett összeg között pedig sok esetben mutatkozik kisebb eltérés az előbbi javára, holott egy számítógépes program részletesen szabályozza, hogy egy adott munkafolyamatra mennyi időt és mekkora óradíjat lehet elszámolni. A biztosítóknak egyébként – mutatott rá az ügyvezető – elvben a számla kiállításától számított 15 napon belül kellene fizetniük, ám könnyű megtalálni a módját – például a javítás után újabb nyilatkozatokat bekérni az ügyféltől –, hogy tolódjon ki ez a határidő. Az egyetlen kezelési módot pedig erre a helyzetre csak az jelentheti, ha az adott szerviznek jók a biztosítókkal ápolt kapcsolatai – szögezte le az ügyvezető.

A nem várt jelentős díjcsökkenés a jövő évtől problémákat generálhat a piacon a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) szerint is. Úgy vélik ugyanis, hogy a kieső díjbevételt egyes biztosítók már csak a kárrendezési szolgáltatások színvonalának csökkentésével tudják majd kompenzálni. Ez nehézkesebb, a megszokottnál hosszabb ügyintézést is eredményezhet. Ezért a következő időszakban a biztosítási alkuszokra – szakmai tapasztalatuk és biztosítói kapcsolatrendszerük miatt – érdemes lesz fokozottabban támaszkodniuk az ügyfeleknek.

Nem lát ugyanakkor összefüggést a kgfb-díjak alakulása és a szolgáltatások színvonala között Recse Péter, a Schiller Opel Újpest telephely vezetője. Kétségtelen viszont – tette hozzá –, hogy a biztosítók az elmúlt egy-két évben sokkal jobban odafigyelnek arra, hogy miért és mennyit fizetnek, ám ez leginkább a gazdasági válsággal és a növekvő költséghatékonysággal lehet összefüggésben. Az persze esetenként előfordulhat – mutatott rá –, hogy egy-egy biztosító csúszik a fizetéssel, de ennek hátterében mindig valamilyen adminisztratív ok (költözés, rendszerkarbantartás) áll, nem pedig szándékos késleltetés.

A kgfb-díjak mindenesetre minden online alkusz tapasztalatai szerint meredeken esnek az idei kampányban is. Papp Lajos, az FBAMSZ elnökének tájékoztatása szerint az idén 15-20 százalékkal csökkentek az átlagdíjak: míg tavaly 30 ezer forintért köthettek kötelező biztosítást az autósok, az idén 25 ezer forint az átlagos szerződési díj. A CLB által üzemeltetett biztositastipp.hu oldalon péntekig biztosítót váltó 20 ezer autós megközelítőleg 240 millió forintot spórolt jövő évi kgfb-díjából, a Netrisk.hu szerint pedig azok az ügyfelek, akik a kampány első három hetében új kötelező biztosítást kötöttek a portálon, több mint 2,2 milliárd forintot takarítottak meg. (Országosan az átszerződéssel megspórolt biztosítási díj a Netrisk.hu becslése alapján több mint 12 milliárd forint lehet az idén.)

A pénzügyi felügyelethez érkező ügyfélpanaszoknál viszont egyelőre nem állnak előkelő helyen a kárrendezéssel kapcsolatos ügyek. A felügyelet nyilvántartása szerint 2009 első felében összesen 150 esetben tettek panaszt a kárügyintézés elhúzódása miatt. BM

„Alapvető célként tűztük ki, hogy a kárrendezési területen az értékesítéshez hasonlóan el kell indulni a jobb minőségű kiszolgálás irányába” – mondta Horváth Andrea, a társaság vezérigazgató-helyettese.

„Alapvető célként tűztük ki, hogy a kárrendezési területen az értékesítéshez hasonlóan el kell indulni a jobb minőségű kiszolgálás irányába” – mondta Horváth Andrea, a társaság vezérigazgató-helyettese. -->