BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kgfb – A legfontosabbak itt!

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
2010. január 1-jétől új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) rendszer lép életbe, ezért a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete fokozottan figyeli az október 30-án induló „átszerződési” időszakban a piaci szereplőket és összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat.

A korábbi évekhez hasonlóan, a biztosítót váltani akaró ügyfelek az október 30-ig meghirdetett, jövő évi díjtarifák alapján november 30-ig mondhatják fel szerződésüket biztosítójuknál. A felmondott biztosítás december 31-ig érvényes, eddig kell megtalálni az új szolgáltatót is, hogy januártól biztosítási háttérrel lehessen közlekedni.

  • A nyáron elfogadott új kgfb törvény 2010. január 1-jétől több lényeges változást hoz az ügyfelek számára, ezek közül a legfontosabbak:

  • Az eddigi naptári (januártól 1-től december 31-ig tartó) évforduló helyett az ügyfél a szerződéskötéstől számított 1 év után válthat biztosítót (2010 januárjától, pl. május 5-én vásárolt gépjárművel legközelebb a következő év május 5-től lehet új biztosítóhoz szerződni). A szerződésre mindig az előző október 30-ig meghirdetett díjtarifa érvényes, amelyről a biztosító a szerződés dátuma előtt legalább 50 nappal írásban tájékoztatja az ügyfelet.

  • Az ügyfél biztosítási szerződése határozatlan idejű (aki nem akar biztosítót váltani, annak nincs teendője). Biztosítóváltás esetén a szerződés dátumát, évfordulóját legalább 30 nappal megelőzően mondhatja fel az ügyfél.

  • A kgfb szerződésnél az üzemben tartó a szerződő fél, nem a tulajdonos.

  • A bónusz–malusz (díjkedvezmény–díjtöbblet) rendszer annyiban változik, hogy az üzemben tartó nyilatkozata alapján azonnal besorolható az ügyfél a bónuszfokozatba, nem kell kivárni a kártörténeti igazolást, s addig A00-ás fokozatban tartani.

  • Az üzemben tartónak a gépjárművel kapcsolatos változások (pl. forgalomból kivonás, tulajdonjog átruházása, üzembentartó változása) esetén elég csak a helyi okmányirodát értesíteni. A biztosítónak alapesetben 30 napon belüli írásos tájékoztatási kötelezettsége van az üzemben tartó felé (szerződés megszűnése, bónusz-malusz besorolás).

  • A károsult a káreseményt annak bekövetkeztétől számított 30 napon belül, a biztosított (károkozó) 5 munkanapon belül köteles bejelenteni a biztosítónak.

  • A biztosító a kárrendezéshez szükséges dokumentumok benyújtásától számított 15 napon belül, dokumentumok hiányában 3 hónapon belül köteles kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni. A biztosítónak késedelmi kamatot kell fizetnie, ha a kárrendezés elhúzódik, s erről is tájékoztatni kell az ügyfelet.

  • Az ügyfél díj nem fizetése esetén a biztosító 60 napig nem mondhatja fel a szerződést, de 30 nap után a biztosító írásban felszólítást küld. A díjhátralékos időszakra a biztosító késedelmi kamatot számíthat fel.

  • A segédmotoros kerékpárokra és a négykerekű segédmotoros terepjárókra is kell kgfb-t kötni.

  • Az ismertetett, érvényes kgfb-szabályok megsértésének észlelése esetén a Felügyelethez fordulhatnak az ügyfelek.
  • Google News Világgazdaság
    A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

    Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.