Korszerűtlen a hazai katasztrófabiztosítás

Egy kármegelőzésen és kockázatcsökkentésen nyugvó, átfogó kockázatkezelési rendszer szükséges, mely a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az állam és a biztosítási szektor közötti szoros együttműködésen túl magában foglalja a kármegelőzést, a törvényi és jogi szabályozást, a biztosítást és a finanszírozást is.

Hazánkban a természeti katasztrófákhoz és károkhoz tartozó alapvető információk összegyűjtése és elérése is gondot okoz. Amíg nincs arról összesítés, hogy a kormányzati szervek, különböző alapok, alapítványok és biztosítók mennyit és mire költenek a katasztrófák kapcsán, amíg a különböző kutatóintézetek és biztosítók által kezelt adatokat és statisztikákat nem összesítik, nem lehet kiszámítható és működő kockázatkezelési rendszert létrehozni.

Egy átfogó rendszer azonban nem oldható meg kormányzati koordináció nélkül. Püski András, a Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetségének elnöke úgy vélekedik: a jövőbeli katasztrófakárok kezelhetővé tétele érdekében az illetékes kormányzati szervek, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a szükséges szakértők és tanácsadók, valamint a biztosítási szakma képviselőinek részvételével működő szakértői bizottságot kellene felállítani a kormányzatnak.

A nemzetközi példák is azt mutatják, hogy csak azok az országok képesek nagyobb fennakadás nélkül átvészelni a természeti katasztrófákat, ahol az állami szerepvállalás és koordináció megvalósul.