Mit ér egy tank benzin ára, avagy mit fedez a kötelező?

A túl alacsony ár még mindig egy időzített bomba a biztosítóknál, hiszen az elmúlt években harmadával estek a kötelező díjai, míg a károk és a kárkifizetések nem csökkentek ilyen mértékben. A társaságoknál meghirdetett kgfb-díjak közeledésére számít Ilics László, a Generali Biztosító vezérigazgató-helyettese, aki szerint emiatt felértékelődhetnek a károkozó félnek nyújtott kiegészítő szolgáltatások.

– Tavaly mintegy harmadával zuhantak a kötelező biztosítások árai. Egy év távlatából hogyan értékeli ezt a jelenséget?

– A túl alacsony ár még mindig egy időzített bomba a biztosítóknál. Összességében a kötelezőpiacon ez évben beszedett díjak véleményem szerint egyes biztosítóknál nem lesznek elegendők a károk fedezésére. Hogy melyik biztosítónál fog ez hiányozni, még nem tudni, hiszen a személyi sérüléses – és ezek szoktak néha sokmilliós összegekre rúgni –, illetve a külföldön okozott károkból eredő kifizetési igények sokszor csak évekkel később jelentkeznek a biztosítóknál. Annyi biztos, hogy a biztosítási üzletág egészének szintjén veszteséget termel a kötelező, hiszen ha megnézzük, összességében 30 százalékkal csökkentek a díjak, a statisztikákat nézve azonban a károk száma és a kárkifizetések, melyek fedezetéül a díjak szolgálnak, egyáltalán nem zuhantak ilyen drasztikus mértékben.

– A kötelezőt az autósok nagy része még mindig adóként kezeli, ezért nem törődik azzal, mire elég a díj, csak minél alacsonyabb legyen.

– Sokszor mondják azt, hogy a kötelező nem az ügyfélnek, hanem egy másik autósnak szolgáltat. Holott egy-egy ütközésnél ritkán fordul elő, hogy ne keletkezne mindkét autóban valamilyen sérülés. Nálunk is elindult már az az Európában megfigyelhető tendencia, mely szerint a kötelező biztosítással együtt az ügyfelek vásárolnak maguknak a cascóhoz hasonló, a káruk enyhítésére szolgáló kiegészítő szolgáltatásokat – jogvédelmi, baleset- vagy betegségbiztosítást. Spanyolországban például már alig adnak el önállóan kötelező biztosítást, és az autósok Európa többi országában is egyre inkább egy csomagban kötnek gépjármű-biztosítást a más és a saját kárukra.

– Mire számít, az idén hogyan alakulnak a kötelező díjai?

– Várakozásaim szerint az idén a díjak közelednek egymáshoz az egyes biztosítóknál, vagyis nem lesz akkora a szórás közöttük. Ha belegondolunk, nagyjából egy tank benzin ára az éves kötelező díja. Ezért talán az autósok sem akarnak majd mindenáron biztosítót váltani csupán az ár miatt, és a döntésben nagyobb szerepet játszhatnak a kényelmi szempontok és a kiegészítő szolgáltatások. A nemzetközi piacon is megfigyelhető az a tendencia, hogy az autós ügyfelek egyre inkább elvárják a teljes körű kiszolgálást. Kényelmes számukra, ha egy biztosítónál – csomagban – több biztosítási szolgáltatásuk is van, és a csökkenő díjkülönbségek miatt, ha előnyös számukra az ajánlat, készek lehetnek az ilyen megoldások mellett dönteni. Emellett a szerződések egy kézben történő, kényelmes kezelése világszerte egyre inkább előnyt jelentő szemponttá válik az ügyfél számára.

– Milyen kampányidőszakra számít az idén?

– Az évek elteltével egyre inkább szóródik a kötelező-évfordulók időpontja: jelenleg már csupán az autók 60-65 százalékának esik a biztosítási évfordulója az esztendő végére, a többiek év közben szerződnek újra. Egyre több tehát az évközi biztosításkötés, és az a tapasztalatunk, hogy ez esetben – amikor nem folyik koncentrált kampány, például az online díj-összehasonlító portálokon – az emberek sokkal inkább a szolgáltatások, s nem csupán az ár alapján választanak biztosítót. Tapasztalataik szerint év közben a szolgáltatás nyújtotta értéket sokkal inkább figyelembe veszik. Mi a Generalinál például az üzletek nagy részét ekkor és nem kampányidőszakban kötjük. Az ügyfelek év közben sokkal inkább igénybe veszik a személyes tanácsadást, a tanácsadó segítségével választanak biztosítót és biztosítást, ez jóval megfontoltabb, ár-érték alapú döntést tesz lehetővé. Erre természetesen most, az év végén is megvan a lehetőség, és

ez ráadásul egy fontos kényelmi szolgáltatás is az ügyfél számára.

– Ez a szempont eddig nemigen jelent meg a kötelezőnél, változhat ez a jövőben?

– Ami a kényelmi szempontot illeti, Európában sok helyen már kötelező a direkt kárrendezés,

vagyis ha nekem okoz valaki kárt, akkor is a saját biztosítómhoz – és ne a másik autóséhoz – fordulhassak a kárrendezés ügyében. Ez előnyös megoldás, hiszen a biztosítómat én választottam, ismerem a szolgáltatásait, és a személyes tanácsadóm is segít az ügyintézésben. Ehhez a rendszerhez több országban önkéntesen is csatlakoztak biztosítók, hiszen az ügyfélnek így tudják a legkomfortosabb kiszolgálást nyújtani. Ez hazánkban is olyan lehetőség, amelyet a jövőben a biztosítóknak érdemes lesz átvenni, hiszen jelentősen fejlesztené a kárrendezési kultúrát.

– A kárt szenvedő autósra ma még kevesebb figyelmet fordítanak, mint a károkozóra.

– Érdekes, hogy ma a biztosítási szabályozás is elsősorban a díjfizető szerződő szempontjából szab komoly, a díjtranszparenciát növelő feltételeket a biztosítók számára. Európa nagy részén a károsult autós szempontjából rigorózusabb a szabályozás, vagyis az ő érdekeit védik elsősorban ezek a szabályok. Egyedül Magyarországon jellemző például az évi egyszeri díjhirdetés, a lengyel, román, bolgár, szlovák, szlovén és horvát piacon a biztosítók az év bármelyik napján változtathatják a tarifáikat. Ha nem kötné a biztosítókat ez a szabályozás, sokkal inkább figyelembe tudnák venni a károsult autós szempontjait is, hiszen a kötelező nekik szolgáltat.

– Ön szerint van még hova csökkenni a köteleződíjaknak?

– A kelet-közép-európai régióban messze nálunk a legalacsonyabbak a kötelező átlagdíjai, a legolcsóbbnak számító – 30 ezer forintos – lengyel átlag is messze meghaladja a hazai szintet. Vagyis nincs már hova csökkenni a díjaknak, hiszen ha károk keletkeznek, alacsony díjak mellett nem lesz miből szolgáltatni a károsultnak. Ezen nem változtat az autósokat terhelő baleseti adó sem, melyet az állam a biztosítókon keresztül kíván beszedni, ám a biztosítási szolgáltatásokhoz nincs köze. A díjakkal kapcsolatban arra számítok, hogy az online alkuszok által generált árverseny helyett egyre inkább előtérbe kerülnek a minőségi mutatók, a kiegészítő szolgáltatások.