Nem hoz fordulatot a magánkórház

A biztosítók is örülnek annak, hogy megnyílik a Duna Medical Center. A mintegy 12 milliárd forintos beruházásból tervezett egészségügyi központ rendelőintézete jövő év elején, kórházi részlege pedig 2016 közepén nyílhat meg, és valószínűleg a biztosítók is megpróbálnak majd szerződni vele. A szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítások látványos fellendülésére ugyanakkor nem mindenki számít. Ezek olyan egészségbiztosítások, amelyek az egészségügyi szolgáltató számára térítik meg a biztosított kezelésének, vizsgálatainak költségeit.

A Generali szerint jó hatással lehet a piacra az új szolgáltató megjelenése. A Groupama Garancia is úgy látja: ahhoz, hogy több százezer embernek lehessen országszerte magánbiztosításokat eladni, elengedhetetlen, hogy legyen elég minőségi szolgáltatást nyújtó, megfelelő kapacitással rendelkező egészségügyi intézmény. Az Unionnál és a CIG Pannóniánál viszont szkeptikusak. „Korábban és jelenleg is működtek már magán egészségügyi intézmények” – mondja Bóna Katalin, az Union életbiztosítási ügyvezető igazgatója, aki szerint a magánkórház piacra lépésének nem lesz különösebb felhajtó hatása az egészségbiztosítási piacon. Kádár Gabriella, a CIG Pannónia Életbiztosító vezérigazgatója is úgy látja: rövidtávon nem lesz jelentős hatása az új kórháznak, a fogyasztók vásárlási szokásainak a változása ugyanis több időt vesz majd igénybe.

Szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosításokra 2012 óta jár kedvezmény, a cégek adó- és járulékmentes juttatásként köthetnek ilyet a dolgozóikra. A biztosítók közül többen is arra számítottak, néhány éven belül több tízmilliárd forintos üzletággá fejlődhet fel a piac, az új termékekkel viszont eddig senkinek sikerült piacot robbantani. Az egészségbiztosítások díjbevétele tavaly 11,3 milliárd forint volt a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint, és ebben nem csak a szolgáltatást finanszírozó, de az úgynevezett összegbiztosítások is benne vannak, amelyek nem az egészségügyi szolgáltatónak, hanem magának a biztosítottnak fizetnek kártérítést, ha ellátásra szorul.

Az elmaradt növekedés egyik oka a Generali szerint az, hogy a biztosítás orvosváltással is járhat, így azok, akik bíznak a jelenlegi orvosukban, idegenkednek tőle. Sokan vannak azok is, akik nem akarnak a kötelező egészségbiztosítási járulékon túl további biztosítási díjat fizetni. A Groupama Garancia szerint az is hátráltatja a biztosítások terjedését, hogy továbbra sem világos az emberek számára, hogy a közfinanszírozott egészségügyben, milyen várakozási idővel, milyen színvonalon, milyen ellátásra van joguk. Fellendülés akkor jöhet, ha minden szereplő számára egyértelművé és jogilag tisztává teszik, pontosan ki mit szolgáltat, hogyan egészíti ki egymást az állam, az egyes szolgáltatók és a biztosítók. Igény a felmérések szerint lenne erre a szolgáltatásra, hiszen az állami egészségügyi ellátásról a lakosság véleménye lesújtó.

Egészségpénztárból is fizethető

Tavalytól már egészségpénztárból is lehetne fizetni a szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítások díját. Ez sem hozott fellendülést a piacon. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint tavaly egész évben mindössze 3 millió forint értékben fizettek egészségbiztosítási díjat egészségpénztárból. Az idén az első félévben szintén csupán 3 millió forintnyi díjfizetés történt. Ez nem tűnik soknak, hiszen az ilyen életbiztosítások átlagos éves díja 100-150 ezer forint körül van. Igaz, ekkora egyenleg a legtöbb egészségpénztári számlán nincs is. Egy átlagos pénztártag számlájára évente nem egészen 50 ezer forintnyi befizetés érkezik.