Élénkülhet a kkv-hitelpiac

A GDP-növekedési kilátások javulása és az Új Széchenyi-terv elindulása nyomán némileg bizakodóbbak a kkv-hitelezés kilátásait illetően a bankok. Ezzel együtt még számos tényező nehezíti a kis- és középvállalkozók hitelezését.

Bár a hazai hitelintézetek szerint továbbra sem rózsás a helyzet a hazai kis- és középvállalkozások finanszírozásában, a gazdasági környezet várható javulása és az állami programok élénkülése nyomán idén már javulhat a kép.

„A kis- és középvállalatok hitelezését az alultőkésítettség, az átláthatóság és a bank által elvárt fedezet hiánya, a csökkenő kereslet miatt romló eredmények, valamint a kulcsemberre épülő működésben rejlő kockázatok nehezítik” – foglalta össze a szektor finanszírozási problémáit a Világgazdaságnak Soltész Gergő, az FHB Bank vezérigazgató-helyettese.

A válság hatására romló pénzügyi eredményeket emelte ki a felsoroltak közül Bencsik Judit, a Citibank termékmenedzsere. Szerinte meglevő ügyfeleknél a kedvező hitelkapcsolati tapasztalatok ellensúlyozhatják a problémát, az új ügyfelek megítélését azonban nagyon megnehezíti. A Citibank szakértője úgy véli, az ingatlanpiaci visszaesés is az általános fedezethiány előidézői között van.

A bankrendszerben szigorodtak a hitelek biztosítékául elvárt fedezetek, valamint az ügyfél értékelésének módja – mondta lapunknak Németh Csongor, a CIB Bank kkv-üzletágának igazgatója. Ezért az újonnan kihelyezett hitelek száma csökkent az elmúlt két évben, egyrészt mert a kisvállalkozások kevésbé fejlesztenek, másrészt a bank kockázattudatosabban hitelez.

A Commerzbank ügyfelei ugyan a nagyobb vállalatok közül kerülnek ki, gyakran mégis hiányzik náluk a stratégiai döntéseket is meghozni tudó pénzügyi vezetés – hívta fel a figyelmet egy újabb problémára Lovas Emese, a hitelintézet üzletfejlesztési igazgatója. Szerinte az adatszolgáltatás minőségével és gyorsaságával is adódnak problémáik.

Eltérően nyilatkoztak a bankok a szektornak nyújtott hitelek árazásáról. A Citibank szerint a kisvállalkozások kockázatosságának a növekedése és a bankok likviditási helyzetének romlása miatt a kölcsönök kamatfelára kismértékben nőtt az utóbbi években. A Commerzbank azt közölte, hogy a válság hatására az elmúlt években nem emelte drasztikusan a kamatrést, és ahol az adott cég minősítése nem vagy előnyére változott, a bank kedvezőbbé tette a hitelek feltételeit.

Az FHB Bank és az OTP Bank viszont arról számolt be, hogy árazási politikájuk érdemben nem módosult, sem a forrásköltségek, sem a cégek kockázati profiljában érdemi változás az elmúlt egy évben nem történt. Az Erste Bank pedig azt hangsúlyozta, hogy a mikrovállalkozói hitelkamatok referenciakamathoz kötöttek.

Az OTP Bank 2009-ben 248 milliárd forint hitelt helyezett ki a vállalatok részére. Ennek eredményeként az árfolyamszűrt mikro- és kisvállalkozói hitelállománya mintegy öt, a közép- és nagyvállalati állomány pedig nyolc százalékkal nőtt 2008-hoz képest.

Tavaly azonban már csak kismértékben növekedett a mikro- és kisvállalati üzletágban a kihelyezett hitelállomány. A legnagyobb magyarországi hitelintézet a kis-, közép- és nagyvállala-tok esetében arra számít, hogy megáll a beruházások csökkenése, tovább bővül az export, ezzel együtt élénkül a hitelkereslet, bár még így is alatta marad a válságot megelőző időszakra jellemző szintnek.

Tavaly 22 milliárd forinttal, 120 milliárdra csökkent a K&H Bank kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hiteleinek állománya. A Citibank viszont a szektorba irányuló hitelezéseinek és hitelállományának kismértékű növekedését regisztrálta. A CIB Banknál is érdemben visszaesett a szektornak nyújtott kölcsönök állománya. Tapasztalataik szerint már 2009-ben jelentősen csökkent a vállalkozások beruházási kedve, de a múlt év második felében már apróbb biztató jeleket érzékeltek. A Raiffeisen Bank 2009-ben még a hitelállomány csökkenését és a hitelportfólió minőségének romlását, majd 2010 második felére viszont a tendencia fokozatos megfordulását tapasztalta. A Sopron Banknál a forintban nyilvántartott hitelállomány ugyan jelentősen nőtt, ám azt több mint ötven százalékban a frank árfolyamának 20 százalékos növekedése okozta, ami megnövelte a frankhitelek forintban nyilvántartott értékét.

Szinte valamennyi banknál komoly várakozásokkal tekintenek az Új Széchenyi-tervre. A Commerzbank üzletfejlesztési igazgatója szerint már tavaly ősz óta folyamatosan érdeklődnek a cégek a pályázati lehetőségek iránt. Számos ügyfelük csak a márciusi pályázati kiírásokra vár, a fejlesztéseket és beruházásokat előkészítették ahhoz, hogy minél előbb pályázhassanak. Ügyfeleik közül főleg az autóipar, gépgyártás, mezőgazdaság és élelmiszeripar területén lévő cégek törekszenek erre.

Az UniCredit Banknál is azt tapasztalták, hogy jelentősek a várakozások. A pályázati paletta széles, és úgy vélik, hogy a nagyobb vállalkozások tudnak majd élni a pályázatok nyújtotta lehetőségekkel. A Budapest Banknál azonban azt mondták, egyelőre nem érzik a program hatásait, és a CIB Bank is csak annyit közölt róla, hogy ha az állami támogatások a reálgazdaság fejlődését szolgálják, a banki hitelezés mozgásterét is bővíthetik.