A nemzetközi lapokban az elmúlt héten számos cikk jelent meg egy árfolyamháború kialakulásáról, és annak okairól. Nincs egybehangzó nemzetközi álláspont arról, hogy mikor kezdődhet el a háború, illetve hogy elkerülhető-e.
Lehetséges, hogy az árfolyamháború, már szeptember 21-én elkezdődött. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed ekkor jelentette be, hogy tovább folytatja a monetáris lazítást, ugyanis a gazdaság lassan lábal ki a recesszióból. Az amerikai dollár ezt követően hanyatlásnak indult, a svájci frankkal szemben sorozatos mélypontokat dönt meg, csütörtökön 15 éves mélypontra süllyedt a japán jen ellenében, az euró pedig nyolc havi csúcsra kapaszkodott a zöldhasúval szemben.
Ezek az árfolyamok arra utalhatnak, hogy az Egyesült Államok célja a minél gyengébb dollár, mely a növekedés motorja lehet. A döntéshozók attól tartanak, hogy az ország gazdasága stagnálásba fordulhat, a pesszimistább jóslatok a W-alakú recessziót sem zárják ki. A Goldman Sachs minapi jelentése 30 százalékra teszi az újbóli visszaesés valószínségét. Ennek alapján nem zárható ki, hogy a monetáris könnyítés (mögöttes) célja az exportorientált növekedés, mellyel azok az országok járhatnak rosszul, amelyeknek nemzeti fizetőeszköze felértékelődik a dollárral szemben. Így az Egyesült Államok más országoktól veszi el a növekedést.
Kína mesterségesen tartja gyenge szinten fizetőeszközét, és nemzetközi nyomásra sem hajlandó felértékelni nemzeti valutáját, ugyanis az rontaná versenyképességét. Ebben a kontextusban az ázsiai országnak is felelőssége van az árfolyamháború lehetséges kitörésében.
Japán szeptember 15-én avatkozott be a piaci folyamatokba, jegybanki intervencióval, mely úgy tűnik, hogy sikertelen. Az intézkedés alátámasztja azt a feltételezést, hogy az erős jen ellen a szigetország is harcolni fog. Az intézkedés a jen további erősödését kívánta megállítani.
A Svájci Nemzeti Banktól (SNB) is láttunk a fizetőeszköz erősödésének megakadályozására tett kísérletet: a központi bank azonban hatalmas veszteségeket kényszerült elkönyvelni devizája erősödésének elkerülése érdekében, így nyár elején felhagyott az intervencióval. Ez a frank raliját okozta, és több tényező között a magyar frankhiteleseknek is jelentős pluszterhet tett a nyakába.
Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap vezetője egy közelgő valutaháborúra figyelmeztetett: véleménye szerint, ha a kormányok nem hagynak fel a fizetőeszközük gyengítésére tett kísérletekkel, az könnyen valutaháborúhoz vezethet. Az IMF vezér kiemelte: Kínának engednie kell a jüan felértékelődését, ha el akarjuk kerülni az újabb válságot.
A nemzetek vezetőinek egyre szűkül a mozgástere: fiskális élénkítést - mely valóban ösztönözné a kilábalást - egyre kevesebb ország engedhet meg magának a kedvezőtlen költségvetési állapotok miatt. Így a legegyszerűbb módszer a gazdaság támogatásának érdekében a leértékelésre tett kísérlet marad.
A globális gazdaságnak egy ilyen háború kedvezőtlen lenne: a gazdaság érdeke a nagyobb volatilitások elkerülése, a stabilitásra való törekvés; ellenkező esetben nem lehet előre látni, s tervezni sem.
A piaci folyamatokba való beavatkozásnak két esetét meg kell különböztetni: másképp befolyásolja a gazdasági folyamatokat, ha a fizetőeszköz túlzott felértékelődését kerülné el az ország, mint az, ha a gyengítés az exportnövekedést szolgálja. Ez utóbbi okozhat devizapiaci háborút.
A forint az árfolyamháborúra túlzott fel- és leértékelődéssel is reagálhat. Ha a háború a forint túlzott felértékelődésével járna, akkor az lassítaná a magyar gazdaság exportvezérelt növekedését, bár árnyalja a képet, hogy az export importtartalma magas hazánkban, így nem feltétlenül járna a növekedés megállításával. Ha pedig a leértékelődés valósulna meg, az súlyos csapást mérne a devizában denominált adóságra. Magyarországot a túlzott árfolyammozgás tehát rövidtávon is nehéz helyzetbe hozhatná.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.