A forintnak nem segített a kamatemelés

Hiába emelte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap 25 bázisponttal 5,5 százalékosra az alapkamatot, gyengült a forint. Az euró ára délután 283 forint fölé emelkedett, ez több mint 3 egységnyi drágulás péntek óta, és a devizahitelesek is aggódhatnak, hiszen a svájci frank ára 5 egységgel, 216 forint fölé ugrott. Mindez ráadásul úgy történt, hogy az elemzők nem is számítottak kamatemelésre. A forinttal együtt gyengültek egyébként a régiós fizetőeszközök, így a zloty is a globális kockázatkerülő hangulatban.

Hazai fejlemények is közrejátszottak viszont abban, hogy az eladók uralják a forint piacát. „Az MNB-vel kapcsolatos hírekre és Simor András kommentárjára is reagál a piac” – mondja Barta György, a CIB Bank makroelemzője. A jegybankkal kapcsolatban olyan hírek láttak napvilágot, hogy a monetáris tanács tagjainak jövőre esedékes lecserélése után 3,5 százalékosra módosulhat a jelenleg 3 százalékos inflációs cél. A fiskális és a monetáris döntéshozók közötti konfliktus, valamint az, hogy a jegybank a kamatdöntést követő kommentárjában elég sötét képet festett a makrogazdaságról, szintén nem kedvez a hazai eszközöknek.

„Az elmúlt időszakban Magyarország kockázati megítélése romlott, ez részben a globális kockázatvállalási hajlandóság csökkenéséhez, részben országspecifikus tényezőkhöz – ezen belül is leginkább a gazdasági környezet kiszámíthatóságának csökkenéséhez – köthető. Utóbbit jelzi, hogy október közepétől kockázati feláraink nagyobb mértékben emelkedtek, mint más, hasonló kockázatú országokban” – figyelmeztetett az MNB. Az ötéves magyar államkötvények CDS-felára tegnap már 375/390 bázisponton járt, és az utóbbi időben elszakadt a régiótól. „Jelenleg Románia, Bulgária, Horvátország és Magyarország közül hazánk kockázati megítélése romlik a leggyorsabban” – mondja Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója.

A szakemberek a következő időszakban további forintgyengülésre számítanak. „Korábban az év végére 270 forintos eurót vártunk, de az eurózóna adósságproblémái és a lassan tisztuló belföldi tényezők miatt módosítanunk kellett a várakozásainkat” – mondja Barta. Szalma Csaba szerint is bekövetkezhet még további forintgyengülés, ez, ha a svájci frank eközben erős marad, ismét veszélyeztetheti majd pénzügyi rendszer stabilitását. Barta úgy véli, leghamarabb februárban, az ígért strukturális reformok bejelentése idején jöhet komolyabb forinterősödés. „A múltban viszont már többször csalódott a piac, amikor ezekre a bejelentésekre várt” – teszi hozzá a szakember.

Az állampapírpiacon is nehéz időszak jöhet. Tegnap tovább emelkedtek a hozamok, és már az ötéves államkötvény referenciarátája is 8 százalék fölé került. „A belföldi kereslet a piacról eltűnt, gyakorlatilag a külföldi intézmények kezében van a kereslet” – mondja Szalma Csaba, aki a korábbinál nagyobb volatilitásra számít az állampapírpiacon.