BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Az MNB lépett, a forint gyengül, a piacon káosz

A forint tovább gyengült a bankközi devizapiacon, az MNB kamatemelése sem változtatott a napon belüli gyengülési hullámon. Az alpesi deviza 217 forint, az euró 275,5 forinton áll.

16 óra előtt

A forint 1,3 százalékos gyengülésben van az euróval szemben és 2 százalékkal esett a svájci frank ellenében napon belül. Az euróért 276,2 forintot kérnek a bankközi devizapiacon, az alpesi deviza ára 217,74 forint.

Az első piaci kommentekből a jegybank és a kormány között feszülő ellentét mélyülését lehet kiolvasni. A kamat megemelésének „jótékony” hatását úgy tűnik, egyelőre ellensúlyozzák az aggodalmak.

A friss piaci adatokat itt megtekintheti!

Bizonytalanság és kiszámíthatatlanság jellemzi a magyar piacot, ezt jól mutatja a közgazdászok teljes megosztottsága a várható kamatkondíciókat illetően. Az új monetáris tanács vélhetően ellentétes kamatpolitikát fog folytatni, mint a mostani, ha az Országgyűlés illetékes bizottsága jelöli a tagokat.

220 felé közelít a frank – Több mint negyedéves mélypont!

„A hullámzó kamatpolitika semmiképp sem jó: sem Magyarország, sem a jegybank megítélésének” – mondta Barta György, a CIB Bank közgazdásza a Világgazdaság Online-nak a kamatdöntést megelőzően.

15 óra után

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa indokolta a kamatemelést. Az irányadó rátát 5,5 százalékról 5,75 százalékra emelte a jegybank, 25 bázisponttal.

A forint 11 óra körül jelentős gyengülést mutatott az euróval szemben a bankközi devizapiacon, 273 alatti szintről 274,8-ig gyengült. A hullámot a tanács kamatemelése sem állította meg, a forint átlépte a 275-ös szintet az irányadó ráta megemelése után.

A lélektani határ átlépése utána a napon belüli trend folytatódott: 275,5 forinton jegyzik a közös európai fizetőeszközt.

A forint több mint 1 százalékot gyengült napon belül az euróval szemben, míg a régiós devizák: a cseh korona és a lengyel zloty 0,25 százalékos esésben állnak. A nemzetközi hangulat sem indokol nagyobb gyengülést.

Az euró elvesztette az 1,27-es szintet a svájci frankkal szemben, újabb és újabb történelmi mélypontokra kerül a frankkal szemben. A svájci frankot 217 forint felett jegyzik, reggel még 213,5 forint volt az alpesi deviza ára. További részleteket itt olvashat!

A Monetáris Tanács indokolta az emelést. A tanács jelentését változatlan formában tesszük közzé:

„A Monetáris Tanács értékelése szerint az elkövetkező két évben folytatódhat a gazdaság kilábalása a recesszióból, a kibocsátás ugyanakkor mindvégig elmarad potenciális szintjétől. A gazdaságot érő jelentős költségsokkok miatt a következő negyedévekben az infláció érdemben meghaladhatja a 3 százalékos célt. A Monetáris Tanács megítélése szerint monetáris szigorítás hiányában fennáll annak a veszélye, hogy az inflációs várakozások emelkedésnek indulnak, és a költségsokkok másodkörös inflációs hatásokkal járnak.
 
A magyar gazdaság növekedésének fő forrása továbbra is az erős külső kereslet maradhat, azonban a harmadik negyedévben már a fogyasztásban is fordulat következett be. A háztartások fogyasztása a személyi jövedelemadó-kiengedésnek és a javuló foglalkoztatási helyzetnek köszönhetően tovább élénkülhet. A beruházások érdemben csak a jövő évtől járulhatnak hozzá a növekedéshez. A feldolgozóiparba irányuló működőtőke-beáramlás növeli a beruházásokat, míg az bizonytalanabbá váló üzleti környezet ezt részben ellensúlyozhatja.
 
Az iparcikkek és piaci szolgáltatások elmúlt hónapokban tapasztalt áralakulása megerősíti, hogy a gyenge belső kereslet és a magas munkanélküliség továbbra is fegyelmezőleg hat az árazási és bérezési döntésekre. A gazdaságot ugyanakkor kedvezőtlen költségsokkok érik. A nyers élelmiszerárak széles körben megfigyelhető emelkedése begyűrűzik a feldolgozott élelmiszerek áraiba. Az ágazati különadók részleges áthárítása és az üzemanyagárak emelkedése további inflációs nyomást jelenthet. Mindezek eredőjeként az infláció 2011-ben jelentősen meghaladhatja a 3 százalékos inflációs célt, és monetáris szigorítás hiányában 2012-ben is kétséges lenne annak teljesülése.
 
A Monetáris Tanács fontosnak tartja, hogy az átmeneti árszintnövelő hatások ellenére az árazási és bérezési döntések továbbra is a még mindig jelentős kihasználatlan kapacitásokkal és a laza munkapiaci kondíciókkal összhangban alakuljanak.
 
A feltörekvő piacokba vetett befektetői bizalom erősödése ellenére a magyar eszközök kockázati megítélése nem javult. A fiskális pálya fenntarthatóságát és a gazdasági környezet kiszámíthatóságát övező aggodalmakat tükrözi a magyar államadósság újabb leminősítése és kockázati feláraink régiós országokhoz viszonyított, hosszabb ideje tartó emelkedése.
 
A Monetáris Tanács a 3 százalékos célt tartósan meghaladó inflációra, illetve a felfelé mutató inflációs kockázatokra tekintettel az alapkamat emelése mellett döntött. A Monetáris Tanács a következő hónapokban az inflációs kockázatok mérlegelése alapján dönt a kamatemelés szükségességéről” - olvasható az MNB indoklásában.

Lapunk megkeresésére Suppan Gergely kommentálta a jegybank kamatemelését. A kamat emelése nem meglepetés, de nem teljesen indokolt” – mondta Suppan Gergely , a TakarékBank közgazdásza a Világgazdaság Online-nak. „Látszott, hogy emelni fognak valamilyen ütemben; Simor András enyhítette a várakozásokat, mégis emelt” – fejtette ki Suppan Gergely. „Könnyen túlemelhetik a kamatot, ha így folytatják” – tette hozzá. További részleteket itt olvashat!

A kamatemelés mélyítheti a kormány és a jegybank közötti ellentétet.

A magyar jegybank és a kormány közötti, máris jelentős feszültség további éleződését eredményezheti az MNB hétfői újabb kamatemelése, amelyet  egyébként az inflációs kilátások nem indokolnak - vélekedtek a negyed  százalékpontos szigorítás bejelentése után londoni felzárkózó piaci elemzők. 

Neil Shearing, az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi és befektetési  tanácsadó csoport, a Capital Economics vezető feltörekvő térségi  közgazdásza a étfői MNB-kamatemelést kommentálva kiemelte: igaz, hogy a teljes kosárra számolt infláció jóval a 3 százalékos célszint felett jár,  ennek fő hajtóereje azonban az élelmiszerárak emelkedése, és az ezt  kiszűrve számolt alapszintű infláció sokkal enyhébb. Mivel az infláció  jövőre várhatóan a célszintre süllyed, az újabb kamatemelésről hozott  döntés leginkább a kormány költségvetési politikájával szembeni "megrovó  lépésnek" tűnik - vélekedett a Capital Economics vezető londoni  szakértője.

Shearing felidézte Simor András jegybankelnök utalását arra, hogy a pénzügypolitikai szigorítás várhatóan mérsékelt lesz. Az elemző ennek alapján - és tekintettel a Capital Economics által nem túl fényesnek tartott jövő évi magyar növekedési kilátásokra - jó esélyt adott arra, hogy az MNB-alapkamat a hétfői emeléssel tetőzött.

K&H komment

”A jegybank mai, 0,25 százalékpontos kamatemelése hatására mind a  forint, mind az állampapírpiac gyengüléssel reagált. A döntést az indokolhatja, hogy egyelőre sem az infláció, sem az ország kockázati felárának mérséklődésére nem lehet az elkövetkezendő hónapokban számítani. Ez pedig a jövő év elejét illetően akár további emeléseket helyez kilátásba” – mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

„Az MNB újbóli kamatdöntése láthatóan nem lepte meg annyira a piacot, mint a múlt hónapban történt emelés. Habár előzetesen megoszlottak a vélemények az MNB mai kamatdöntésével kapcsolatban, hiszen nagyjából megegyezett az emelésre és a tartásra szavazó szakértők tábora, a mai döntés azt mutatja, hogy a jegybank továbbra is kitart az inflációt védő politikája mellett, és kamatemeléssel próbálja segíteni, hogy a fogyasztói árak jelenlegi, 4,2 százalékos mértéke közelítsen a középtávra előirányzott 3 százalékos inflációs célhoz” – mondta el Horváth István.

„Ezt egyrészt az indokolhatja, hogy egyelőre nem várható az infláció csökkenése, másrészt pedig, miközben a forint árfolyama az euróval szembeni viszonylag stabilnak mondható, a svájci frankhoz képest továbbra is nagyon sérülékeny, ez pedig komoly kockázatot jelent a gazdaság számára. Emellett a külföldi befektetők bizalmát tükröző országkockázati felár sem mérséklődött, ami az államadósság finanszírozása szempontjából jelenthet nehézségeket” – tette hozzá a szakember.

„A továbbiakat illetően az várható, hogy a kormányzat keresletélénkítő politikájának hatására várhatóan jövő év első hónapjaiban sem fog csökkenni az infláció, ezért a következő hónapokban folytatódhat az MNB lassú kamatemelési stratégiája. A kamatemelés rövid távon erősítheti a forintot, hosszú távon azonban csak akkor várható a hazai fizetőeszköz tartós erősödése, ha a költségvetési és a monetáris politika egységes irányt mutat, ami megnyugtatja a befektetőket. Befektetési szempontból ez a 0,25 százalékos emelés nem tekinthető jelentős elmozdulásnak, egyelőre továbbra is óvatosak vagyunk a hazai kötvényekkel és részvényekkel” – mondta el a szakember.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.