Egyre feljebb az alpesi valuta
Kétségtelenül a svájcifrank-alapú hiteladósok az egyik legnagyobb vesztesei a jelenlegi folyamatoknak. Akik 2007–08-ban 150-155 forintos árfolyam mellett írták alá a folyósító bankkal a szerződést, most alaposan ráfizetnek. Igaz, 2009 márciusában 215 forintig is felkúszott az alpesi fizetőeszköz árfolyama, de a kedvezőtlen változás nem ígérkezett túlzottan tartósnak, s nem volt olyan nagy bizonytalansági nyomás az eurón, mint amilyen jelenleg van a görögökkel kezdődött uniós adósságválság miatt. Mindezek mellett az is jelentős mértékben hozzájárul a svájci fizetőeszköz erősödéséhez, hogy szerte Európában minimálisra zsugorodott a frankalapú hitelezés. Új hitelfelvétel gyakorlatilag nincs, viszont a folyamatos törlesztési sebesség felfelé hajtja az árfolyamot – magyarázta lapunknak Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője. A szakember szerint, mint fentebb írtuk, a kialakult helyzethez a svájci jegybank döntése is jelentősen hozzájárult, amelynek következtében a központi pénzintézet véget vetett a frank árfolyamát korábban kordában tartó intervenciós intézkedéseknek és kinyilatkoztatta: nem próbálja megakadályozni a devizája erősödését. Az elmagányosodó frankra így még jobban rákaptak a befektetők, amely köztudottan „menekülő” deviza, azaz előszeretettel környékezik meg a piaci szereplők a kockázatosabb piaci körülmények között.
Kézzelfogható elmozdulás a svájci frank piaci értékelésében akkor várható majd, amikor az eurózónában megindul a kamatemelés – véli Barcza György. Erre a vezető elemző azonban legkorábban jövő tavasszal lát reális esélyt. A svájci frank árfolyama a stabilnak ígérkező 180-190 forintos szinten talán két-három év múlva állhat be.
Bár összességében nem ad okot az optimizmusra a nemzetközi befektetői hangulat, tegnap nem látott napvilágot olyan konkrét hír, amely indokolná a forint esését és a piaci aktivitás alacsony szintjét. A hazai fizetőeszköz gyengülése minden bizonnyal a nemzetközi piaci mozgásokkal magyarázható, a dollár ugyanis visszatért a korábbi hónapokban megszokott pályájára, és erősödött az euróval szemben. Ez egyértelműen a kockázatvállalási hajlandóság csökkenésére utal, és hasonló esetekben a rizikósabb befektetésnek tartott forint is gyengülni szokott. A „klasszikus menekülési befektetések” egyébként általában a dollár, a jen, a svájci frank és az arany.
Az euró és a frank, valamint az euró és a forint árfolyamának alakulása együttesen határozta meg a hét második felére kialakult devizapiaci árfolyamokat – tartja az Equilor deviza-üzletkötője. Sági Pál szerint a svájci fizetőeszköz régóta tartó erősödése az uniós devizával szemben is a bizonytalan globális piaci helyzetet igazolja. (Az euró tegnap újabb történelmi mélypontra esett a svájci frankkal szemben 1,3559 frankos árfolyamon a szerdai 1,3588 és a keddi 1,3590 után.) A biztos befektetésnek számító frank mellett Svájc devizapozícióit erősíti az ország nettó exportőr szerepe is, emellett az Equilor munkatársa ugyancsak a devizalapú hitelezés visszaszorulását, valamint a helyi jegybank döntését említette a kialakult helyzet okaként. Sági Pál úgy véli, a forint árfolyamának közelmúltban tapasztalt nyugalmi állapota véget ért, ám nem volt váratlan ez a kiugrás. A 283 forintos euróárfolyam még „benne volt a pakliban”, az üzletkötő szerint a 284 forintos szint lehet a kritikus pont, ha azon is túllép a forint, akár a 290-es szintre is felszökhet az euró árfolyama.
Azt persze egyelőre nem lehet meghatározni, hogy meddig erősödhet a frank és meddig gyengülhet a forint. Ám az biztos, hogy a svájci jegybank bejelentése pár nap múlva már nem hat a piacokon az újdonság erejével, így akár lassulhat is a frankerősödés üteme. Kérdés, hogy az euró árfolyamát milyen események és bejelentések határozzák meg a közeljövőben.
Gyengültek a térségi devizák is
Látványos gyengülésbe kezdtek tegnap a déli órákban a térségbeli devizák is. A zloty 4,07 körüliről 4,11-os eurójegyzés fölé, a cseh korona 25,71 körüliről 25,76-ra gyengült. A globális gyengülést a környező országok szakértői egyértelműen a nemzetközi befektetői hangulat romlásával indokolják, amelynek elsődleges oka az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szerdai, borús gazdasági növekedési előrejelzéseket megfogalmazó bejelentése volt.
