Ezért bukott hatalmasat a forint egy hónap alatt
Elsődlegesen a nemzetközi hangulat hatására gyengült a forint az elmúlt két hónapban, ugyanakkor hazai különutas gazdaságpolitika is befolyásolta a deviza mozgását – mondta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő porfólió-menedzsere a Világgazdaság Online-nak.
Tavaly ősztől az idei nyár elejéig az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve mennyiségi monetáris könnyítése adott muníciót a piacoknak az emelkedéshez. Egyes nyersanyagárak és az amerikai állampapír hozamok folyamatos süllyedése azonban már tavasszal jelezték, hogy lassulás előtt állunk, hamarosan korrekció jöhet – nyilatkozta Bebesy Dániel.
Nyár végére aztán a tőzsdék oldalazása is lejtmenetbe váltott, különösen azután, hogy a Fed jelezte, idén ősszel a piacok nem számíthatnak további jelentősebb monetáris stimulusra. Egyetlen eszközosztály, a feltörekvő piacok állampapírjai tűntek továbbra is ellenállónak, népszerűnek. Az elmúlt hetek fejleményei azonban azt mutatják, hogy lehet, itt is fordulóponthoz érkeztünk. A dollár erősödése, a biztonságos menedék keresése arra ösztönözte a befektetőket, hogy csökkentsék feltörekvő piaci kitettségüket. Ez a hullám csapta meg hazánkat is az elmúlt napokban – hangsúlyozta a közgazdász.
Az elmúlt hét hónapban a forint gyengülése még el is maradt a zloty esésétől. A lengyel fizetőeszköz likvidebb, ezért jobban is „ütik” – mondta Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza a Világgazdaság Online-nak. Hozzátette, a folyó fizetési mérlegünk pozitív, a lengyeleké viszont negatív, amely kismértékben ugyan, de befolyásoló tényező. A lengyel jegybank folyamatosan interveniál is, mégsem tudták a forintnál jobban stabilizálni a zloty árfolyamát – hangsúlyozta Suppan.
Az eurót augusztusban még 270-275 forint között jegyezték, majd szeptember végére 290 forint fölé emelkedett az euró ára. Egy hónap alatt több mint 7 százalékot esett a forint az euróval szemben.
A jelzálogfedezett devizahitelek végtörlesztési terve sok kárt okozott, azonban a Magyar Nemzeti Bank stabilizálta az árfolyamot, amikor bejelentette, hogy kész a bankok rendelkezésére bocsátani a devizatartalékot – magyarázta az elemző.
Suppan Gergely szerint megfigyelhető, a forint sokszor úgy fordul az euró ellenében, ahogyan az euró a dollárral szemben. Az euró árfolyamának nem tett jót, hogy kiárazódtak a korábbi kamatemelési várakozások, és az eszkalálódó adósságválság is gyengítette a devizát.
Az amerikai dollár annak ellenére erősödik most, hogy az USA-t a nyáron leminősítették. Az egyetlen menekülőeszköznek az Egyesült Államok állampapírjai számítanak. A 10 éves államkötvények hozama 2 százalék alatt áll, 50 éves mélyponton – mondta Bebesy.
Hozzátette, az euró/dollár árfolyam 1,40-es árfolyamról 1,35 alá süllyedt, és a dollár erősödése miatt a feltörekvő piaci pozíciókat zárják egyes befektetők, mert a deviza gyengülés miatt már nem olyan vonzó a hozam.
A Fed ebben a hónapban bejelentett döntése is hathatott a forint árfolyamára: 400 milliárd dollár értékben kötvénycserét hajtanak végre. A Nyíltpiaci Bizottság nem jelentett be újabb pénznyomtatást, és emiatt nem folytatódott a dollár gyengülő trendje – mondta Suppan.
A dollár erősödése pedig nem kedvez a feltörekvő devizáknak, ugyanis ha a menedékszerepet betöltő zöldhasú erősödik, a kockázatosabbnak ítélt eszközöket eladják.
Szeptember elején a Svájci Nemzeti Bank is lépett. A központi bank 1,2-es minimális árfolyamot határozott meg az euróval szemben. A frank egy nap alatt 10 százalékot esett, és a döntés megszüntette az alpesi deviza nyáron tapasztalt, egyedüli menekülő-szerepét. Akik tehát frankba menekülnének a fokozódó kockázatok miatt, most a dollárt választhatják.
Elmondható, hogy a feltörekvő devizának számító forint árfolyamát nagyrészt külső tényezők alakítják, azonban a sérülékenysége hazai kockázatok kiújulása miatt felerősödött: vagyis „gyengült” a deviza immunrendszere a nem szokványos gazdaságpolitikai intézkedések, illetve a romló (hazai és globális) növekedési kilátások miatt.
