Lejtőre került az euró

Újabb öt hónapos mélypontra zuhant az euró a zöldhasúval szemben, alig 1,4 dollárt kell már csak fizetni a közös uniós deviza egységéért. Az uniós fizetőeszköz egy hete lépett rá komolyabban a lejtőre, a múlt csütörtökön még 1,45 dolláron váltották az eurót. A tegnapi gyengülés oka a vártnál kedvezőbb kínai makroadat volt, az ázsiai ország GDP-je ugyanis a vártnál nagyobb mértékben, 8,7 százalékkal bővült tavaly, és a decemberi infláció is gyorsabb volt az országban az előre jelzettnél. Ez pedig monetáris szigorításra késztetheti Pekinget, ami a devizakereskedők szerint nyomást gyakorolhat egyes devizákra, így az euróra és az ausztrál dollárra – állítja a Dow Jones hírügynökség. A dollárt azonban nem csak a kínai adatok erősítik. „A válságból való kilábalás céljából egyelőre minden meghatározó gazdasági hatalom azért küzd, hogy gyengítse a saját devizáját. Az USA-nak tavaly december elejéig ez viszonylag jól sikerült, az utóbbi másfél hónapban azonban visszájára fordult a helyzet” – mondja Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. A dollár árfolyamát egyébként elsősorban a globális kockázatvállalási kedv mozgatja: az optimizmus időszakában a befektetők a dollár helyett az izgalmasabb piacokat részesítik előnyben, míg az óvatosság a dollár iránti keresletet erősíti. A közelmúltban a befektetők általános elbizonytalanodása mellett az eurózóna problémái is a dollár malmára hajtották a vizet. Elsősorban Görögország helyzete aggasztó a felelőtlen gazdaságpolitika miatt felhalmozódott hatalmas államadósság miatt, és ez más országok (elsősorban Spanyolország, Portugália, Írország és Olaszország) problémáira is jobban ráirányíthatja a figyelmet.

„A dollár azért is erősödik, mert sok pénzt pumpáltak a gazdaságba, és ezt ki kell majd szippantani például egy kamatemeléssel” – mond egy másik indokot Szántó András, az Equilor devizaüzletágának vezetője. Azt persze még a szakemberek is csak találgatják, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) mikor kezdi meg a szigorítást, de az eddigi prognózisok szerint ez korábban bekövetkezhet, mint az Európai Központi Bank (EKB) kamatemelései. A kamatokat illetően a várakozások szerint az USA-ban valamivel korábban indulhat a szigorítás, mint az öreg kontinensen, de egyelőre úgy tűnik, hogy a kamatemelési ciklus kezdetére – különösen az EKB esetében – még több mint fél évet kell várni – mondja Forián.

A szakemberek szerint egyébként a közeljövőben tovább folytatódhat az uniós fizetőeszköz gyengülése a dollár ellenében. „Az 1,4-es szint ellenállásnak tűnik ugyan első körben, de 2-3 hónapon belül 1,35 dollárig csökkenhet az euró ára” – mondja Szántó, aki szerint az idén nagyjából az 1,35–1,4 váltási szinten stabilizálódhat a két deviza jegyzése.

A zöldhasú erősödése a feltörekvő devizákra egyébként egyértelműen negatívan hat. „Ilyenkor a zloty, a lej, a török líra, a dél-afrikai rand és a forint is esik, ráadásul ezek közül a fizetőeszközök közül a forintra van a legnagyobb hatása a dollár erősödésének” – mondja Szántó. Tegnap például csaknem 273 forintig gyengült a forint az euróval szemben, délutánra viszont már 270 körül stabilizálódott a jegyzés. Ennek ellenére a Bank of America–Merrill Lynch optimista a hazai fizetőeszközzel kapcsolatban. Mivel a társaság hazánkat tartja az egyik legvonzóbbnak a feltörekvő kötvénypiacok közül, azt várja, hogy a forint mintegy 10 százalékot erősödik a következő hónapokban, és júniusban már csak 245 forintba kerül az euró. HB