Nft: a küzdelem folytatódik

Ugyan, aligha lehetett szó másról, mint gesztusról! - fanyaloghatnánk persze.

És ha mégsem? Aki ott volt a tegnapi röpke sajtótájékoztatón, valamit megérezhetett abból, hogy mégiscsak nagy a tét, nagy a lehetőség - és nagy a felelősség. Csak úgy röpködtek a számok. EU-tagként első megközelítésben mintegy 1200-1500 milliárd forintnyi fejlesztés megvalósítására törekszünk, amely reményeink szerint 3:1 arányú uniós támogatással valósulhat meg 2004 és 2006 között. Ezentúl már egy percre sem állhatunk le - magyarázta Baráth Etele, az illetékes politikai államtitkár, s végignézve közeli munkatársain, még megjegyezte: sok-sok ember sok-sok munkájának végére került most pont. Az is látszott rajta, hogy egyszer majd - lehetőleg mielőbb - szeretné azt mondani: megérte.

Mi tagadás: különös jószág ez a nemzeti fejlesztési terv. Az 1260/1999. EK-rendelet értelmében kell a tagjelölteknek elkészíteni, nagyon szakszerűen, nagyon uniós nyelven, lehetőleg minden különösebb érzelgősség nélkül. Ám ezúttal zömében olyan országok a tagjelöltek, amelyeknek a rendszerváltás előtt megvolt a saját szocialista tervgazdasági rendszerük. Emiatt talán előítéletekkel, görcsökkel, rossz beidegződésekkel vágtak bele a munkába, amelyről az idő előrehaladtával tényleg kiderült: te jó isten, valóban nagy a tét, nagy a lehetőség és nagy a felelősség!

A jelenlegi tagállamok példája azt mutatja, hogy lehet jól, kreatívan és ötletesen csinálni ezt a tervezést, szabadjára engedve a fantáziát, és lehet rosszul teljesíteni Brüsszel "parancsát". Nyilván az előbbi változat a kifizetődő. Az Európai Unió konkrét, jól körülhatárolt, elérhető célkitűzéseket vár, mit több, követel meg. Minden érintett számára előírja saját jelenlegi helyzete elemzését, egy fejlesztési stratégia kialakítását, konkrét prioritásokkal és specifikus célkitűzésekkel, sőt még azt is elvárja, hogy ezekhez az érintett kormány rendelje hozzá azt az összeget, amelyet a társfinanszírozás keretében saját forrásként kész biztosítani a megvalósításhoz. Lám, újfent visszaköszönhetnek a régi idők (már aki emlékszik rájuk): "Aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére..." Ám szinte nyomban élét veheti az újabb fanyalgásnak néhány sikertörténet. Az íreké, akik valóban nemzeti fejlesztési tervnek fogták fel az nft-t, a spanyoloké, akik temperamentumosan, fantáziájukat elengedve hihetetlen tempóban fejlődtek-fejlődnek európai szintre, vagy a görögöké, akik eleinte nem vették komolyan az egészet, ám utóbb mégiscsak rákapcsoltak.

Egy szó mint száz: érdemes rászánni a munkát, az időt, a figyelmet. Eltöprengeni azon, hogy vajon mit szeretne elérni az ország. A pályázatokat magyarul írják ki, s mindenki pályázhat, magyarul, magyar helyi vagy országos intézménynél, akinek van elképzelése, akár saját vállalkozása, akár saját faluja, városa, régiója fejlesztésére. A fiatalok nyilván ontják az ötleteket, az idősebbek talán még óvatosabbak, ám a hamarosan útjára induló Európa Pályázat Előkészítő Alap a segítségükre lehet, hogy megalapozott üzleti tervvel, dokumentációval, eséllyel induljanak a támogatások elnyeréséért.

Ne szegje senkinek a kedvét, hogy idáig nem ért el a hír, volt-e hasonló "médiaesemény" Brüszszelben a magyar nft átadása alkalmából. Fellélegzésre egyébként is alig van idő. A rossz nyelvek szerint a magyar csomagot hamarosan darabjaira szedik szét az Európai Bizottság szakértői. Valószínűleg újra meg újra kell harcolni majd minden célkitűzésért, operatív programért, projektelképzelésért, és senkit nem érdekel, hogy ezúttal a szokásosnál mostohább feltételek között készült a terv, Elkelt volna a több segítség, az érthető kritika. Az sem kizárt, hogy többfordulós lesz a küzdelem, míg eljutunk az újabb "végállomásig": megszületik a közösségi támogatási keret, a mindkét oldalon valóban jóváhagyott célkitűzésekkel, operatív programokkal, projektelképzelésekkel, euróban és (talán) forintban számolva.