Mélyrepülésben a forint

Tovább gyengült tegnap a forint a vezető devizákkal szemben. Az euró ára 285 forint fölé emelkedett, a dollár 226 forint fölé kúszott, a svájci frank pedig historikus csúcsa közelébe került a magyar fizetőeszközzel szemben, a 218-as váltási szinttel kacérkodott. Az esést a világban uralkodó pesszimista hangulat okozta, de közrejátszhatott benne Simor András jegybankelnök hétfői pesszimista, inflációs félelmekről és a hiány növekedéséről szóló nyilatkozata is.

Ez egyébként némileg meglepte a szakértőket. „Az inflációs félelmek emlegetése azt jelzi, a jegybank erősítené a forintot” – mondja Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője, aki arra számít: a magyar fizetőeszköz zuhanása átmeneti, hamarosan korrekciónak lehetünk a tanúi. Kevésbé optimista Büki András, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. „Az IMF-védőháló nélkül az árfolyam-ingadozás megnő, így a mostani kamatszint mellett kevésbé lesz vonzó a forint a befektetők számára” – állítja Büki, aki szerint nincs kizárva, hogy az idén még 300 forint fölötti euróval is szembesülhetünk. Tegnap és tegnapelőtt mindenesetre a kereskedők zöme a forint esésére spekulált, a világ likvid devizái közül a forintnál volt a legmagasabb a vételi és eladási opciók közötti árkülönbség, vagyis a mi fizetőeszközünk esésére pozicionálták magukat a leginkább az opciós piaci szereplők.

A devizahitelesek sem nyugodhatnak meg, a kedvenc magyarországi hiteldevizákkal, a svájci frankkal és a jennel kapcsolatban ugyanis erősödésre számítanak az elemzők. Az alpesi deviza gyengítésére tett kísérletek hiábavalónak bizonyultak, a fizetőeszköz az euróval szemben történelmi magasságban, az 1,31-es szinten járt tegnap. A jen ralija is megállíthatatlannak tűnik, a távol-keleti fizetőeszköz másfél évtizedes csúcson van a dollárral szemben, tegnap már kevesebb mint 84 jenbe került a zöldhasú.

A devizapiachoz hasonlóan alakult az állampapírok piaca is. A múlt héten még a vásárlók voltak többségben, ezért több mint 40 bázispontot esett a hosszú államkötvények hozama, ezen a héten viszont már csaknem ugyanenynyit emelkedett, így a tízéves referenciaráta tegnap újra megközelítette a 7 százalékot. A pár nappal ezelőtti miniralit a szakértők szerint külföldi vevők okozhatták. „Volt egy-két amerikai vevő, akik lenyomták a hozamokat” – mondja Büki András. „A német és amerikai kötvényrali is szerepet játszhatott a hozamcsökkenésben” – teszi ehhez hozzá Orbán Gábor.

A hazai kötvénypiacra a szakértők szerint két ellentétes erő hat most. Az euró- és a dollárhozamok csökkenése a magyar állampapírokét is lefelé szorítja, ilyen környezetben, ha nincsenek kifejezetten rossz hazai hírek, a magyar ráták is lefelé mennek. A kockázati étvágy csökkenése viszont a rizikósabb eszközök eldobálására késztetheti a befektetőket, akik a magyar állampapírokat is ebbe a kategóriába sorolhatják. A forint árfolyama is hathat a kötvénypiacra, ha ugyanis az árfolyamon elszenvedett veszteség túlmegy egy ponton, a külföldi befektetők a veszteség elkerülése érdekében eladhatják értékpapírjaikat. „Most viszont az euró-forint árfolyam még nem tartózkodik a veszélyes tartományban” – mondja Büki.

Érdekes lehet még az állampapírpiac jövője szempontjából, hogyan alakul a kormány gazdaságpolitikája az októberi önkormányzati választások után. „A befektetők és a hitelminősítők is eddig adtak haladékot a konkrét költségvetési intézkedések bejelentésére” – magyarázza Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője. „Ha akkor leminősítik bóvlikategóriássá a magyar államadósságot, az mindenképpen hozamemelkedést eredményezhet, hiszen vannak olyan külföldi alapok, amelyeknek a befektetési politikája nem engedi meg a nem befektetési kategóriájú hitelpapírok tartását” – magyarázza Büki.

A papírok 5,28–5,4 százalékos hozam mellett fogytak el, az átlagos ráta 5,38 százalékos lett a múlt heti 5,28 százalék után. Az ÁKK egyébként 50 milliárd forint értékben hirdette meg a dkj-ket, amelyekre 133 milliárd forintnyi ajánlat érkezett. A központ ennek ellenére nem emelte meg a kibocsátott mennyiséget.

A papírok 5,28–5,4 százalékos hozam mellett fogytak el, az átlagos ráta 5,38 százalékos lett a múlt heti 5,28 százalék után. Az ÁKK egyébként 50 milliárd forint értékben hirdette meg a dkj-ket, amelyekre 133 milliárd forintnyi ajánlat érkezett. A központ ennek ellenére nem emelte meg a kibocsátott mennyiséget. -->