Rekord alacsony kamat, 245 forintos euró? – Equilor-elemzés

Hosszabb távon az általános nemzetközi befektetői hangulat javulásával, és az infláció várható további csökkenésével újra tér nyílhat a kamatcsökkentések irányába, amire a 2010-es év második felében jó esélyt látunk. A jövő év végére az optimistább várakozások szerint akár 3 százalék alá is csökkenhet az inflációs ráta. Ebben az esetben akár elérhető közelségbe, vagy akár áttörésre is kerülhet a rendszerváltás óta eddigi legalacsonyabb, 6 százalékos alapkamat szint, amit eddig csak rövid ideig, 2005. szeptemberétől 2006 júniusáig „élvezhettünk”. Ezt segítheti az a környezet is, ami az esetleges euró csatlakozásunkat hozza majd egyre közelebb.

A költségvetési hiány tekintetében úgy tűnik, hogy Magyarország az egyik nyertese lehet a válság kirobbanását követő időszaknak. A sokáig példaképként említett csehek és lengyelek egyértelműen lemaradhatnak ezen a területen. Érdemes még megemlíteni a már az eurózónába bejutott, de mégis gyakran összehasonlítási alapként emlegetett Szlovákia esetét, amely az idei év 6,2 százalékos hiányát várhatóan csak 5,5 százalékra tudja majd lefaragni jövőre.

Mindez részben azt jelenti, hogy a korábbi sereghajtó pozíciónkból könnyen az élre léphetünk az euró előszobájára várakozók sorában, és amennyiben valóban terítékre kerül az eurózóna újabb bővítése, akkor már jobb pozícióból várhatjuk az ERM2-höz való csatlakozást.

Magyarország gazdasági növekedése szempontjából egyelőre nehéz pozitívumokat felsorakoztatni, legalábbis ami a forint árfolyamára pozitívan hathatna. Úgy tűnik, hogy a többször módosított idei cél, a 6,5 százalékos GDP visszaesés tartható, sőt optimisták szerint akár 6 százalékra is mérséklődhet. Ezzel annyira nem is emelkedünk ki a térségből, hiszen a cseh (-2,3 százalék) és a lengyel (+1 százalék) gazdasághoz képest ugyan jelentős az elmaradásunk, de a szlovák (-6,2 százalék) és a szlovén (-7,3 százalék) gazdaság zsugorodását nem haladjuk meg, nem is beszélve a Balti államokról, ahol kiugróan magas, két számjegyű értékeket is láthatunk.

Habár az idei év utolsó negyedévében, mint azt már korábban említettük nem lenne meglepetés a forint kismértékű gyengülése, amely egybe esne az általános befektetői kedv visszaesésével, és ezáltal a fejlődő piacok egészét érintené, de hosszabb távon egyértelműen pozitív kép rajzolódhat ki a magyar fizetőeszköz számára. A javuló belső egyensúly, és világgazdasági helyzet együttesen jó hatással lehet a forint árfolyamára is a 2010-es évben és annak második felében a folytatódó kamatcsökkentések mellett a forint árfolyama is rég nem látott csúcsokra törhet. Néhány elemzés a következő év végére már 245-ös árfolyamcélt jelöl meg. Az Equilor nem ennyire optimista, de abban mindenképpen hisz, hogy egy év múlva a mostaninál erősebb forinttal kalkulálhatnak majd a devizában eladósodottak. A 2010-es év végére 255–265 közötti sávban lehet majd a magyar fizetőeszköz az euróval szemben.